korösszetétel

Vissza a kereséshez.

Az emberi életkorokat leggyakrabban biológiai alapon osztják fel: gyermek-, felnőtt- és időskorra. Fontos, hogy az egyes szervezetek által használt különféle korcsoportok nem egységesek, ami nem meglepő, hiszen egyes korok és társadalmak közvélekedése nagy különbséggel ítéli meg, hogy meddig tart a gyermekkor, vagy például ki számít már idősnek.

Az ENSZ legtöbbször használt csoportosítása szerint a gyermekkor a serdülés koráig tart, a statisztikákban a 0–14 éves korúak tartoznak ide. A gyermekkort a felnőttkor követi 15–59 éves korig, majd az öregkor (60 évesek és idősebb korúak). A felnőttkort két további csoportra szoktuk bontani: 15–39 évig a fiatalabb felnőtt korúak és 40–59 évig az idősebb felnőtt korúak csoportjára. A népességnek ez a négy nagy korcsoportja (0–14, 15–39, 40–59, 60–X korúak) az életkor csoportosításában alapvető jelentőségű. Ezzel szemben az Európai Unió és az Európa Tanács általában a 65 éves kornál húzza meg az időskor alsó határát, hiszen a legfejlettebb országokban a hivatalos nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év körül van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az idősödést 50 éves kortól számolja, és az időskor több szakaszra bontását ajánlja: 50–59 év az áthajlás kora; 60–74 év az idősödés kora; 75–89 év az időskor; 90–100 év az aggkor; 100 év felett a matuzsálemkor.

A demográfusok nagyon gyakran használják számításaikban a szülőképes kor fogalmat, amely a 15–49 éves nőket jelenti.

A Föld lakosságának és az egyes kontinensek lakóinak korösszetétele főbb korcsoportok szerint, 2015