ideálisnak tartott gyermekszám
A gyermekvállalással kapcsolatos értékek és normák és a gyermekvállalási gyakorlat általában összefüggenek egymással. A gyermekszám-preferenciák elemzése fontos a termékenységi és családtervezési vizsgálatokban. A külön szócikkben bemutatott saját családba tervezett gyermekszám mellett általánosságban is mérhetjük. Az ideálisnak tartott gyermekszám ebben az értelemben a társadalom egészére vonatkozó attitűd elemzések kiemelt fogalma. A családpolitika számára ennek a fogalomnak is kiemelt jelentősége van. Amennyiben az ideálisnak tartott gyermekszám nem éri el, vagy meg sem közelíti az egyszerű reprodukcióhoz szükséges gyermekszámot, a családpolitika arra vonatkozó lehetőségei és eszközei, hogy érdemben és akár hosszabb távon is változtatni tudjon a jelenleg kialakult demográfia helyzeten, ugyancsak beszűkülnek.
Az ideálisnak tartott gyermekszám tehát azt mutatja, hogy miként vélekednek az emberek arról, hogy egy általános család belső életére nézve mekkora a „helyesnek”, „jónak” tartott gyermekszám. A magyarországi gyakorlat szerint általában a következő kérdésre adott válasszal mérjük: „Általánosságban hány gyermek ideális egy családban?”
Az adott év teljes termékenységi arányszámának és a 18–50 évesek szerint ideális gyermekszám átlagának az alakulása Magyarországon
Forrás: S. Molnár E. (2009): A gyermekszám-preferenciák alakulása Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Demográfia, 52(4): 283–312.
Magyarországon 1974-ben a 18–50 éves lakosság szerint átlagosan 2,76 volt az ideálisnak tartott gyerekszám; ez 2009-re 1,96-ra csökkent. A csökkenés mértéke követi a termékenység tényleges csökkenését, de az ideálisnak tartott gyermekszám folyamatosan és jelentősen meghaladja a teljes termékenységi arányszámot.
Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.