standardizált halálozási arányszám
Amennyiben különböző népességek halálozási viszonyait kívánjuk összehasonlítani, mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy minden népesség korösszetétele más. A standardizált halálozási arányszám azt a halandóságot mutatja, amely a vizsgált térségben akkor lenne megfigyelhető, ha népességének összetétele ugyanolyan volna, mint a standardul választott népességé. A standardizálás tehát egyfajta kiigazítást célzó eljárás. Általánosságban a kormegoszlások eltéréseiből származó különbségek korrigálására szokták alkalmazni, de egyéb tényezők kiigazítására is alkalmas lehet (így korcsoport szerinti standardizáláson túl például nem szerinti eltérésekre is elvégezhető az eljárás). A standardizálás célja, hogy két különböző népesség halálozási viszonyait összehasonlíthatóvá tegyük, olyan módon, hogy a mutatószámokat közös alapra helyezzük.
Alapvetően kétféle standardizálási eljárás ismert: a direkt és az indirekt megközelítés. Mind a két eljáráshoz szükség van egy úgynevezett referencia-populáció kijelölésére, ennek népességi arányai fogják jelenteni a viszonyítási standardot. Ez lehet valós, vagy hipotetikus. Kor szerinti standardizálás esetén ismernünk kell a referencia-népesség korstruktúráját, vagy a legalábbis a korspecifikus halálozási rátáit. Mivel a két standardizálási eljárás két teljesen eltérő eredményre vezet, csak az azonos módszerrel standardizált értékek hasonlíthatók össze. A direkt standardizálás következményeként az összehasonlítani kívánt népességek halálozási arányainak különbsége már nem függ az eltérő korstruktúráktól, csak az eltérő korspecifikus halálozási arányoktól. Az indirekt standardizálás eredményeként lényegében fordítva járunk el, és általa arra a kérdésre tudunk választ adni, hogy a korösszetétel maga tisztán mekkora eltérést eredményez a két népesség halálozási viszonyaiban.
A standardizált halandósági hányados (SHH) a tényleges és a várható halálozás hányadosa, amely érték azt hivatott kifejezni, hogy egy adott (akár területi, akár egyéb módon csoportosított) népességcsoport relatív mértékben mennyire tér el egy referencia-népesség értékeitől. Ezt a mutatót gyakran százalékosan adják meg.
A KSH a mutatót százezer lakosra számítva és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott módon az európai népesség korösszetételére standardizálva állítja elő.
A férfiak kor szerinti halálozási arányszámai százezer férfira számítva, standardizált halandósági hányados területi egység szerint 2013-ban
Magyarországon a férfiak esetében 2013-ban a standard halálozási arányszám, az európai referencia-népesség korösszetétele szerint standardizálva, 100 000 főre vetítve 1314,2 volt. Az országon belül Békés megyében volt a legmagasabb a mutató: 100 000 főre vetítve 1519,4, míg Budapesten több mint 18%-kal volt kedvezőbb a helyzet, mint az országos érték.
Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.