honosítás
A magyar állampolgárság megszerzésének két módja a honosítás (külföldi, korábban magyar állampolgársággal nem rendelkezők esetében) és a visszahonosítás (azok esetében, akiknek magyar állampolgársága korábban megszűnt).
A honosítás külföldi állampolgárok esetében alapvetően nyolc évig tartó hivatalos és folyamatos magyarországi tartózkodás után, számos feltétel teljesítése mellett kérhető.
2011 óta a határon túl élő magyarok egyszerűsített honosítási eljárás keretében is kérhetik a magyar állampolgárságot. Ez a lehetőség azokra terjed ki, akiknek felmenői magyar állampolgárok vagy valószínűsíthetően magyarországi származású személyek voltak, igazolni tudják magyar nyelvtudásukat (képesek az eljárás magyar nyelvű ügyintézésére), büntetlen előéletűek, és honosításuknak nincs nemzetbiztonsági kockázata. Nagyon lényeges, hogy az egyszerűsített honosítás kérésének nem feltétele a magyarországi lakcím vagy a Magyarországra való költözés. 2015 februárjáig mintegy 670 ezren kaptak ennek az eljárásnak a keretében állampolgárságot.
Magyarországon az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével megugrott az adott évben kiadott magyar állampolgárságok száma. Míg 2009-ben és 2010-ben is 6000 körül alakult ez a szám, 2011-ben már 20 554 fő, 2012-ben pedig 18 379 fő kapott magyar állampolgárságot. 2013-ban ismét jóval kevesebb új magyar állampolgár jelent meg a statisztikákban: ekkor 9178 állampolgárságot adtak ki. Az egyszerű honosítás keretében magyar állampolgárrá vált határon túli magyarok túlnyomó többsége azonban ezekben a számokban nem jelenik meg, hiszen nem rendelkezik magyarországi bejelentett lakcímmel.
Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.