Kéziratok

Kéziratbeküldés

Regisztrált már ehhez a folyóirathoz: Demográfia?
Bejelentkezés

 

Szerzői útmutató

FIGYELEM: Az online kéziratbeküldésre alkalmas felület jelenleg fejlesztés alatt. A kéziratokat a szerkesztőség e-mailen fogadja a szekesztoseg@demografia.hu címen.

A szerkesztőség olyan demográfiai tárgyú, valamint a rokontudományok (szociológia, társadalomtörténet, közgazdaságtudomány, orvostudomány, néprajztudomány, földrajztudomány, jogtudomány, filozófia) tárgykörébe tartozó, de demográfiai vonatkozású tanulmányokat és könyvrecenziókat fogad el közlésre, amelyeket korábban magyar nyelven nem publikáltak és máshol nem állnak elbírálás alatt. Idegen nyelven már megjelent, de a magyar közönség érdeklődésére is számot tartó írásokat is elfogadunk.
A cikkek tudományos elemzések, módszertani megközelítésű vagy egy-egy tudományterület helyzetével foglalkozó írások, illetve szakirodalmi áttekintések egyaránt lehetnek. A szerkesztőség elfogad mind kvantitatív, mind kvalitatív elemzéseket. A közlés feltétele a benyújtott írás szakmai színvonala, amelyet első körben a szerkesztőség ítél meg, majd pozitív elbírálás esetén két független szakértő írásban értékel. Az értékelési eljárás mindkét irányban anonim. A szerkesztőség a bírálók javaslata alapján dönt a kéziratok elutasításáról/elfogadásáról, vagy tesz javaslatot azok átdolgozására. Utóbbi esetben a közlés feltétele, hogy a szerző a javaslatoknak megfelelően dolgozza át kéziratát, illetve tételesen jelezze (külön dokumentumban), hogy a javaslatok közül melyeket fogadja el és/vagy utasítja vissza (indoklással együtt). Amennyiben az átdolgozás nem történik meg, vagy azt a szerkesztőség nem tartja kielégítőnek, akkor fenntartja magának a jogot a kézirat visszautasítására. A közlés feltétele továbbá az alább részletezett terjedelmi és formai feltételek teljesítése.
A kézirat megjelentetésével a szerzők elfogadják, hogy cikkük teljes terjedelmében megjelenik az interneten.
Minden szerző tiszteletpéldányként három, recenziók esetében két folyóiratpéldány átvételére jogosult.

Szerzői útmutató letöltése pdf-dokumentumként

 

Ellenőrzőlista a kéziratbeküldéshez

A beküldési folyamat részeként a szerzőnek ellenőriznie kell, hogy a kézirat megfelel-e az alábbiakban felsorolt követelményeknek. Amennyiben nem felel meg, akkor a kéziratot visszaküldjük.

  1. A kéziratokat elektronikus formában (Microsoft Word dokumentumként) juttassák el a szerkesztőség e-mail címére: szerkesztoseg@demografia.hu
  2. A kéziratok terjedelme (12-es betűmérettel és szimpla sortávolsággal) nem haladhatja meg a 30 A4-es oldalt. Ettől a terjedelmi korláttól csak kivételes esetben térünk el.
  3. Kérjük, hogy a kéziratokhoz mellékeljenek maximum féloldalnyi terjedelmű magyar és lehetőség szerint angol nyelvű absztraktot, amely ismerteti a cikk alapvető kutatási kérdését, a felhasznált adatforrást és a főbb eredményeket.
  4. Kérjük legfeljebb négy kulcsszó megadását is.
  5. Az ábrákat szerkeszthető formában, külön Excel fájlban, az adatokkal együtt mellékeljék.
  6. Recenziók esetén a következő könyvészeti adatok megadását kérjük: szerző teljes neve, cím, a sorozat megnevezése, kiadó, kiadás helye, ideje, oldalszám.
  7. Szerkezeti és formai követelmények:
    A kéziratok tartalmazzanak bevezető részt, amely összefoglalja a cikk tárgyát, szakmai jelentőségét. Ezt kövesse egy szakirodalmi összefoglaló, a kutatási kérdés, az adatforrás és az elemzési módszerek ismertetése. Majd következzék a tulajdonképpeni elemzés. A cikket összefoglaló rész (összefoglalás, összegzés vagy konklúziók címszó alatt) zárja le. Természetesen az itt ismertetett szerkezeti séma rugalmasan kezelendő, s az adott cikk témájának és megközelítési módjának megfelelően alakítandó ki. A szerkesztőség megítélése szerint a bevezető és az összefoglaló rész elengedhetetlen feltétele a publikálásnak.
    Hasonlóképpen fontosnak tartjuk a szakmai és formai szempontból pontos forrásmegjelöléseket és hivatkozásokat is.
    A forrásmegjelöléseket a törzsszövegben rövidített formában adják meg, majd a cikk végén „Források” címszó alatt a rövidített forma és azok feloldása szerepeljen, ábécérendben. A szövegben minden táblázat és ábra alatt „Források” címszó alatt szerepelniük kell a felhasznált forrásoknak (rövidített formában). A forráshivatkozásoknak visszakereshetőknek kell lenniük (pontos levéltári és kézirattári jelzetek, az adatbázis pontos neve, internetes elérhetősége, az utolsó letöltés dátuma stb.).
    A tanulmány elkészítésével kapcsolatos információkat és a köszönetnyilvánításokat a tanulmány címéhez kapcsolódó, csillaggal jelölt lábjegyzet tartalmazza. A cím alatt kérjük megadni a szerző foglalkozását (esetleg beosztását), munkahelyét és e-mail címét.
  8. Hivatkozások:
    A forrásmegjelölésekhez hasonlóan az irodalmi hivatkozásokat is rövidített formában, zárójelben kérjük megadni a szövegben: a szerző(k) vezetéknevének, a megjelenés évszámának és az oldalszámnak a feltüntetésével. Pl. (Faragó 2007: 38) vagy (Gödri – Feleky 2013: 295) vagy (Faragó 2013: 242, Gödri – Feleky 2013: 295). Lábjegyzetes hivatkozást, kérjük, ne használjanak! Azonos szerző ugyanazon évben hivatkozott több művét kisbetűk alkalmazásával különböztessék meg: (Dányi 1991a, 1991b). Három vagy több szerző esetén használják az et al. rövidítést: (Nagy et al. 2004).
  9. A cikk végén „Irodalom” címszó alatt kérjük a rövid hivatkozások feloldását a következő formában:

    IRODALOM

    [kötetek]
    Andorka Rudolf 2001: Gyermek, család, történelem. Történeti demográfiai tanulmányok. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég, Budapest.
    Sárkány Mihály – Szilágyi Miklós (szerk.) 2000: Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Akadémiai, Budapest.
    Laslett, Peter – Wall, Richard (eds.) 1972: Household and Family in Past Time. Cambridge University Press, Cambridge.


    [cikkek tanulmánykötetből]
    Hajnal, John 1983: Two Kinds of Preindustrial Household Formation Systems. In Wall, Richard – Robin, Jean – Laslett, Peter (eds.): Family Forms in Historic Europe. Cambridge University Press, Cambridge, 65–104.

    [cikkek folyóiratból]
    Gödri Irén – Feleky Gábor Attila 2013: Migrációs tervek megvalósulása egy követéses vizsgálat tükrében. Az előzetes migrációs szándék, a várakozások és a külső elvárások szerepe. Demográfia, 56(4), 281–332.

    [internetes hivatkozások]
    OECD 2011: OECD Family Database. OECD, Paris. www.oecd.org/social /family/database. Letöltve: 2013. 09. 17.
  10. Egyéb

    – Kerüljük a p., pp., o., old., i.m. rövidítéseket mind a szövegben, mind az irodalomjegyzékben.
    – Tanulmánykötetekben megjelent cikkekre való hivatkozáskor az „In” megjelölés után soha ne tegyünk kettőspontot.
    – Folyóiratnevek elé az irodalomban soha ne tegyünk „In” megjelölést.
    – Az irodalomjegyzékben az idézett szerzők keresztnevét is írjuk ki.
    – Az irodalomjegyzék ne tartalmazzon a szövegben nem hivatkozott művet.
    – Megjegyzésekhez használjunk lábjegyzeteket. A szövegtörzshöz csak olyan lábjegyzetek kapcsolódjanak, amelyek a főszöveghez fűznek megjegyzéseket, kiegészítéseket. A pusztán irodalmi hivatkozásokat tartalmazó lábjegyzeteket kerüljük.
    – Ügyeljünk az elválasztójel (-) és a kötőjel (–) helyes használatára. Számok, évszámok, oldalszámok közé kötőjelet rakjunk (–).
    – A % jel mindig tapad a számhoz.
    – Tizedesvesszőt használjunk, ne tizedespontot.
    – A szövegben szereplő táblázatoknak, ábráknak mindig legyen sorszámozott, minél pontosabb címe (1. táblázat, 1. ábra). A szövegben, kérjük, zárójelben hivatkozzanak a táblázatokra és ábrákra (1. táblázat). Az ábrákat és táblákat folytatólagosan, a cikk elejétől kezdődően (ne fejezetenként) számozzák. A táblázatokat Word táblázatszerkesztővel készítsék.
    – A táblázatokat és ábrákat formailag csak minimális mértékben szerkesszék. Az ábrák, térképek kialakítása során vegyék figyelembe, hogy azok fekete-fehér nyomtatásban fognak megjelenni. Statisztikai elemző szoftverekből kikerült nyers, szerkesztetlen táblázatokat nem fogadunk el. A táblázatok mérete nem haladhatja meg az egy nyomtatott oldalt.
    – A szöveg a lehető legkevesebb formázást tartalmazza.
    – A szöveg szakaszokra tagolható, legfeljebb 3 szintet használjanak.
    – A szövegben használt rövidítéseket, mozaikszavakat az első előforduláskor oldják fel zárójelben.