Termékenységi átmenet mikro-perspektívából 1970-es retrospektív adatok alapján

Őri Péter, Pakot Levente

Absztrakt


A 19–20. századi termékenységi átmenet viszonylag jól kutatott téma Magyarországon, ugyanakkor továbbra sem ismertek a részletek és az ok-okozati összefüggések. Jelen tanulmány mikroszintű adatok alapján nemcsak a termékenységcsökkenés
tényét és mértékét, hanem annak részleteit is vizsgálja, és a fókuszt az első világháborút követő fél évszázadra helyezi. A vizsgált terület a nyugat-dunántúli Csepreg és környéke, illetve a Pest megyei Zsámbék és az azt környező települések, amelyekre vonatkozóan a szerzők hosszú távú népesedéstörténeti rekonstrukciót végeznek. A vizsgálat az 1970-es népszámlálás országosan reprezentatív mintájából származó retrospektív termékenységtörténeti adatok többváltozós eseménytörténeti elemzésén alapul. Az összehasonlító elemzés eredményei szerint mindkét kistérségben egy már létező születéskorlátozó minta válik egyre erőteljesebbé, amelyre rányomják bélyegüket a társadalmi
egyenlőtlenségek. A kétgyermekes családmodell átvételében élen jártak a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező házaspárok, míg a legalacsonyabb iskolázottsággal bíró házaspárok voltak leginkább leszakadóban e mintaváltásban.
A gyermekvállalási mintaváltás elsősorban a későbbi születések korlátozásával valósult meg mindkét régióban.


Kulcsszavak


termékenységcsökkenés; demográfiai átmenet; egyenlőtlenségek; retrospektív adatok; történeti demográfia

Teljes szöveg:

PDF


ISSN 0011-8249 (Nyomtatott)

ISSN 2498-6496 (Online)