Oktatási integrációs stratégiák a 2015-ös menekültválságot követően. Németország, Franciaország és Svédország példája

Leitheiser Fruzsina

Absztrakt


A 2015-ös menekültválság hatására Németországban, Franciaországban, illetve Svédországban a társadalmi, azon belül is főképp az oktatási – közoktatási – integrációs stratégiák némiképp átalakultak. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy a vizsgált országok oktatáspolitikája, mennyiben képes elősegíteni a bevándorlók és menekültek oktatási integrációját. Első lépésként részleteztem az egyes országok migrációtörténetét és a rájuk jellemző integrációs stratégiákat, azonkívül a hazai származású, valamint a migrációs háttérrel rendelkező tanulók közti tanulmányi teljesítménykülönbség mértékét. Továbbá megvizsgáltam a bevándorló tanulók iskolai lemorzsolódásának arányát. A kutatás során makroszintű Eurostat adatokat, illetve az OECD, PISA felmérések (2009, 2012, 2015) eredményeit használtam fel. Németország esetében az intézkedések pozitív változásokat eredményeztek, mivel nagyarányú erőforrás-koncentráció történt az oktatási szektorban, ezzel nagy hangsúlyt helyezve a speciális osztályokra és a nyelvtanulásra. Franciaország ezzel szemben különösebb intézménybeli változtatásokat nem alkalmazott a beérkezők integrációjának elősegítésére. Svédország szintén népszerű célpontnak számított a menekültválság során, ennek okán az állam az oktatást sokkal inkább az egyéni igényekre formálta, azonban szigorított a bevándorlási törvényeken.

Kulcsszavak


oktatáspolitika, integráció, migráció, Németország, Franciaország, Svédország

Teljes szöveg:

PDF


DOI: http://dx.doi.org/10.21543/Dem.61.4.3

ISSN 0011-8249 (Nyomtatott)

ISSN 2498-6496 (Online)