Gyermektelenség és iskolai végzettség összefüggései Magyarországon

  • Szabó Laura

Absztrakt

Az 1970-2016 közötti népszámlálási adatok segítségével arra keressük a választ, hogyan változott Magyarországon a gyermektelenek aránya a különböző iskolai végzettségű, 1920 és 1975 között született nők körében; hogyan alakulnak az iskolai végzettség szerinti ezen különbségek; továbbá hogyan alakult volna a gyermektelenség mértéke, ha nem lett volna iskolai expanzió. A gyermektelen nők aránya időben változott, összességében és az iskolai végzettségeken belül is. Emellett a különböző iskolai végzettségű nők körében a gyermektelenek aránya egyre inkább hasonlóvá vált az érettségizett nők körében mért arányhoz: leginkább az alapfokú végzettségűeké közeledett, majd a szakmunkás végzettségűeké. A felsőfokú végzettségű és érettségizett nők gyermektelensége is hasonlóvá válik egymáshoz, de a diplomások esetében ez az arány következetesen magasabb. Két hipotetikus gyermektelenségi forgatókönyvet is felállítottunk. Először az 1945–1949-ben született nők iskolai végzettség szerinti összetételét-; majd az 1955–1959-ben született, alapfokú, középfokú és felsőfokú végzettségű nők körében mért gyermektelenségi arányt rögzítettük és vetítettük ki a többi születési kohorszra, és számoltunk egy teljes kohorsz gyermektelenségi arányt. Számításaink azt jelzik, hogy a nők iskolai végzettség szerinti összetételének változása kisebb hatással járt a gyermektelenség alakulására összességében, mint az, hogy a különböző iskolai végzettségű nők körében változott a gyermektelenek aránya.
Megjelent
2019-12-09
Rovat
Tanulmányok