http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/issue/feed 2024-02-21T08:06:11+01:00 Murinkó Lívia főszerkesztő szerkesztoseg@demografia.hu Open Journal Systems <p style="text-align: justify;">A <em>Demográfia</em> folyóirat az egyik legrégibb magyar nyelvű társadalomtudományi szakfolyóirat, amely a tágan vett népesedési kérdéskörhöz, demográfiai problémákhoz kapcsolódó tudományos cikkeket közöl, magyar nyelven.<br>A cikkek tudományos elemzések, módszertani megközelítésű vagy egy-egy tudományterület helyzetével foglalkozó írások, illetve szakirodalmi áttekintések egyaránt lehetnek. A lap közöl mind kvantitatív, mind kvalitatív elemzéseket.<br>A közlés egyetlen és kizárólagos feltétele a benyújtott írás szakmai színvonala, amelyet első körben a szerkesztőség ítél meg, majd pozitív elbírálás esetén két független szakértő írásban értékel.<br>A folyóirat szabad hozzáférésű, tehát a megjelent lapszámok teljes tartalma korlátozás nélkül elérhető. <br>A folyóirat MTA besorolása: Demográfiai Bizottság; Szociológia Bizottság: A kategória; Gazdaságtudományi Bizottság; Regionális tudományos Bizottság: B kategória.</p> http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2878 2024-02-21T08:06:11+01:00 Bagdi Róbert no@email.com

<p>Koloh Gábor: „Szántani lehet, de vetni nem muszáj”: Az ormánsági egykézés történetei (1790–1941). Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest, 2021.</p>

2024-02-21T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2024 Demográfia http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2868 2023-09-27T08:15:32+02:00 Murinkó Lívia no@email.com

<p>A párkapcsolatok évtizedek óta tartó átalakulásának egyik fontos eleme a házasságkötési gyakorlat és maga a házasság intézményének változása. A kapcsolati formák vizsgálata és a változások értelmezése hosszú hagyományokra tekint vissza; a kapcsolódó munkák részletesen dokumentálták az élettársi együttélés terjedését, a házasság háttérbe szorulását és a párkapcsolati viselkedés egyéb dimenzióit. Azonban kevés elemzés vállalkozott arra, hogy megvizsgálja a házasságban élők sokszínűségét, és hogy az ezredforduló utáni társadalmi és demográfiai változások fényében újraértelmezze e kapcsolati típus társadalmi mintázatait. Az elemzés célja a házasságban élő 22–49 éves népesség vizsgálata az Életünk fordulópontjai nagymintás társadalmi-demográfiai adatfelvétel (a magyar Generations and Gender Survey) első (2001) és ötödik (2016/17) hullámainak adatai alapján. A látens osztályelemzés segítségével kialakított kapcsolati típusokat leíró elemzés és multinomiális logisztikus regressziók segítségével jellemezzük. A házasok nagy része egy hagyományosnak mondható családi életutat járt be, melyben előzetes együttélés nélkül kötötték az első házasságukat és a gyermekeik az esküvő után születtek. Az élettársi kapcsolatok terjedésével a hagyományos házasságok aránya jelentősen csökkent. Fontos változás volt egy új típusú házas csoport megjelenése, akik hosszabb együttélés és gyakran a közös gyermekeik születése után kötöttek házasságot és gyakran nagyvárosban éltek. Rájuk kezdetben a többi házas csoporthoz képest hátrányosabb társadalmi helyzet és rosszabb kapcsolati minőség volt jellemző, amely a 2010-es évekre mérséklődött, de értékrendjükben továbbra is eltértek a hagyományos házasságban élőktől. Miközben kialakult egy újfajta standard családi életút a házasok körében, a turbulens családi életutat bejárt, több egymást követő kapcsolatban élő vagy nem közös gyermeket nevelő házasok aránya lényegében nem változott. A párkapcsolatok általános differenciálódása nem járt együtt a házassági típusok számának növekedésével.</p> <p><br>Kulcsszavak: házasság, párkapcsolat, élettársi kapcsolat, életút, látens osztályelemzés</p>

2023-09-27T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2023 Demográfia