http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/issue/feed Demográfia 2020-03-12T16:12:11+01:00 Kapitány Balázs főszerkesztő szerkesztoseg@demografia.hu Open Journal Systems <p>A Demográfia folyóirat az egyik legrégibb magyar nyelvű társadalomtudományi szakfolyóirat, amely a tágan vett népesedési kérdéskörhöz, demográfiai problémákhoz kapcsolódó tudományos cikkeket közöl, magyar nyelven.</p> <p>A cikkek tudományos elemzések, módszertani megközelítésű vagy egy-egy tudományterület helyzetével foglalkozó írások, illetve szakirodalmi áttekintések egyaránt lehetnek. A lap közöl mind kvantitatív, mind kvalitatív elemzéseket.</p> <p>A közlés egyetlen és kizárólagos feltétele a benyújtott írás szakmai színvonala, amelyet első körben a szerkesztőség ítél meg, majd pozitív elbírálás esetén két független szakértő írásban értékel.</p> <p>A folyóirat szabad hozzáférésű, tehát a megjelent lapszámok teljes tartalma korlátozás nélkül elérhető. A folyóirat MTA besorolása: Demográfiai Bizottság; Szociológia Bizottság: A kategória; Gazdaságtudományi Bizottság; Regionális tudományos Bizottság: B kategória.</p> http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2778 A gyermekvállalás határhasznai és határköltségei mikro-, mezo- és makroszinten 2020-02-03T15:11:43+01:00 Mihályi Péter no@email.hu <p>Amikor a családok ex ante döntést hoznak a gyermekvállalásról, akkor csökkenő hozadékkal számolnak. Ez történelmileg nem volt mindig így. Napjainkban az a meghatározó, hogy az első gyermek születése a család számára óriási boldogsággal jár, s ehhez képest a második és további gyermekek csökkenő boldogsághozadékot eredményeznek. Ily módon standard mikroökonómiai elemzést alkalmazunk, de azt három ponton is kiegészítjük az általános egyensúlyelmélet Kornai-féle kritikájával. A gyermeknevelésnek nyilvánvalóan társadalmi haszna is van. Minden egyes megszülető gyermek társadalmi hasznossága közel azonos, de ez alig-alig befolyásolja a családokat. Végkövetkeztetésünk az, hogy a tanulmányban figyelembe vett tényezők keretein belül nincs egyensúly, a stabil tendenciák nem vezetnek el a tankönyvi optimumhoz (2,1-es teljes termékenységi arányszám). A népesség fogyása és elöregedése nemzeti keretek között nem szüntethető meg, sőt számottevően nem is enyhíthető, akármilyen nagy pénzösszeggel is próbálja az állam társadalmasítani a gyermeknevelés családi költségeit.</p> 2020-02-03T15:04:35+01:00 Copyright (c) 2020 Demográfia http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2779 A párkapcsolattal való elégedettség időbeli alakulása: lehetséges pályák és befolyásoló tényezők 2020-03-09T08:02:51+01:00 Erát Dávid no@email.hu <p>Jelen tanulmány a magyar nők és férfiak párkapcsolattal való elégedettségének időbeli változását, valamint az arra potenciálisan befolyással bíró tényezők hatását vizsgálja. A kutatás csoportalapú pályaelemzést alkalmaz, az Életünk fordulópontjai panelkutatás 1–4. hullámának (2001/2002–2012/2013) felhasználásával. A pályaelemzés során a párkapcsolati minőség időbeli alakulásában mutatkozó, egymástól elkülönülő csoportok azonosíthatók, rámutatva a nemek átlagos trendjei mögötti heterogenitásra. A párkapcsolattal való elégedettség tekintetében a nők esetében egy magas (57%) és egy alacsony (43%) pályával rendelkező csoport, míg a férfiak tekintetében szintén egy magas (54%), valamint egy közepes (46%) pálya azonosítható, ugyanakkor mind a négy csoportra jellemző az elégedettség kezdeti csökkenése. A nők esetében az alacsony csoporthoz tartozást valószínűsítette a szülők válása, az élettársi kapcsolatban élés, a vitás konfliktuskezelési szokások, az anyagi nélkülözés gyakorisága és az egyedüli kenyérkeresői szerep, viszont csökkentette az élve született gyermekek száma, valamint a tradicionális vagy homogám relatív státuszhelyzet a kapcsolatban. A férfiak párkapcsolattal valóelégedettségét a nőkkel egyező irányban határozta meg a szülők válása, a kapcsolat típusa, valamint a konfliktuskezelés módja, ugyanakkor az anyagi helyzethez és a státuszhoz kötődő változók egyike sem volt szignifikáns hatással.</p> 2020-03-04T11:49:17+01:00 Copyright (c) 2020 Demográfia http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2780 Gondozói migráció és nemi szerepfelfogások 2020-03-12T12:18:19+01:00 Gábriel Dóra no@email.hu <p>A tanulmány a külföldi gondozói iparágban részt vevő nők és otthon maradt párjuk szemszögéből elemezi a családon belüli nemi szerepek, az ezekhez kapcsolódó értékek, vélemények alakulását. Az összesen 34 interjú anyagát tartalmazó elemzés különös hangsúlyt fektet a férfiak szempontjaira a migrációs helyzetben. A kvalitatív vizsgálat rávilágít arra, hogy az otthon maradt férfi családtagok és a munkamigrációban részt vevő nők között komoly feszültségek jelentkeznek a család pénzügyei körül, ami a férfiakat különféle alkalmazkodási stratégiák kialakítására sarkallja, nemi identitásukat is alakítva. Mindezek mellett amíg a férfiak megtapasztalják az otthonmaradás előnyeit, a munkavállalás miatt távol lévő nők gyermekük önállóságát emelik ki transznacionális gondozási kötelezettségeik kapcsán. Az elemzés rámutat a migráció és a nemi szerepfelfogások között fellelhető néhány összefüggésre, amely szerint a gondozói migrációban részt vevő nők emancipatorikus törekvései vagy ezek hiánya az életúttal szoros kapcsolatban áll.</p> 2020-03-12T12:14:03+01:00 Copyright (c) 2020 Demográfia http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2782 Könyv 2020-03-12T16:12:11+01:00 Leitheiser Fruzsina no@email.hu <p>Johann Fuchs – Alexander Kubis – Lutz Schneider: Zuwanderung und Digitalisierung. Wie viel Migration aus Drittstaaten benötigt der deutsche Arbeitsmarkt künftig? [Bevándorlás és digitalizáció. Mennyi harmadik országból érkező migrációra van szüksége a német munkaerőpiacnak a jövőben?] Bertelsmann Stiftung, Gütersloh, 2019.</p> 2020-03-12T16:09:14+01:00 Copyright (c) 2020 Demográfia