Demográfia http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia <p>A Demográfia folyóirat az egyik legrégibb magyar nyelvű társadalomtudományi szakfolyóirat, amely a tágan vett népesedési kérdéskörhöz, demográfiai problémákhoz kapcsolódó tudományos cikkeket közöl, magyar nyelven.</p> <p>A cikkek tudományos elemzések, módszertani megközelítésű vagy egy-egy tudományterület helyzetével foglalkozó írások, illetve szakirodalmi áttekintések egyaránt lehetnek. A lap közöl mind kvantitatív, mind kvalitatív elemzéseket.</p> <p>A közlés egyetlen és kizárólagos feltétele a benyújtott írás szakmai színvonala, amelyet első körben a szerkesztőség ítél meg, majd pozitív elbírálás esetén két független szakértő írásban értékel.</p> <p>A folyóirat szabad hozzáférésű, tehát a megjelent lapszámok teljes tartalma korlátozás nélkül elérhető. A folyóirat MTA besorolása: Demográfiai Bizottság; Szociológia Bizottság: A kategória; Gazdaságtudományi Bizottság; Regionális tudományos Bizottság: B kategória.</p> hu-HU szerkesztoseg@demografia.hu (Kapitány Balázs főszerkesztő) toro@demografia.hu (Törő Ágnes szerkesztőségi titkár) cs, 21 nov 2019 14:07:33 +0100 OJS 3.1.2.1 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 A felnőtté válás életúttípusai, előzményei és kimenetei a 2000-es években Magyarországon http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2772 <p>A tanulmányban a felnőtté válás életúttípusait, társadalmi-gazdasági hátterét és kimeneteit vizsgáljuk a 2000-es évek Magyarországán. Az elemzéshez az Életünk fordulópontjai panelkutatás (a magyar Generations and Gender Survey) 1–4. hullámainak (2001–2012) adatait használjuk. Az 1981–1983-as születési kohorsz életútját követjük nyomon 18–20 és 29–31 éves koruk között. A kétlépéses, látens osztályelemzés módszerével azonosított látens életúttípusok jellemzését követően röviden ismertetjük az egyes típusok társadalmi-gazdasági hátterét (előzmények), valamint a különböző utat bejárt fiatalok elért életkörülményeit (kimenetek). A felnőtté válás négy eltérő útját azonosítottuk. A kitolódó tanulás utáni késői családalapítás a leggyakoribb (51%). A korai munkavállalás és a késői családalapítás a fiatalok 24%-ára, a korai családalapítás 17%-ára jellemző. A felnőtté válás hagyományos modelljét megtestesítő iskolázott életút családdal a legritkább (9%). A négy életúttípus eltérő előzményekkel és kimenetekkel jellemezhető. A „túl korai” önállósodás és a posztadolescens életszakaszban való „bennrekedés” egyaránt összefügghet társadalmi hátrányokkal, míg a standard „iskolázott életút családdal” a legelőnyösebb társadalmi-gazdasági hátterűek körében a leggyakoribb és ennek a csoportnak a legjobb az elért helyzete is.</p> Murinkó Lívia Copyright (c) 2019 Demográfia http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2772 cs, 21 nov 2019 00:00:00 +0100 Gyermektelenség és iskolai végzettség összefüggései Magyarországon http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2774 <p>Az 1970-2016 közötti népszámlálási adatok segítségével arra keressük a választ, hogyan változott Magyarországon a gyermektelenek aránya a különböző iskolai végzettségű, 1920 és 1975 között született nők körében; hogyan alakulnak az iskolai végzettség szerinti ezen különbségek; továbbá hogyan alakult volna a gyermektelenség mértéke, ha nem lett volna iskolai expanzió. A gyermektelen nők aránya időben változott, összességében és az iskolai végzettségeken belül is. Emellett a különböző iskolai végzettségű nők körében a gyermektelenek aránya egyre inkább hasonlóvá vált az érettségizett nők körében mért arányhoz: leginkább az alapfokú végzettségűeké közeledett, majd a szakmunkás végzettségűeké. A felsőfokú végzettségű és érettségizett nők gyermektelensége is hasonlóvá válik egymáshoz, de a diplomások esetében ez az arány következetesen magasabb. Két hipotetikus gyermektelenségi forgatókönyvet is felállítottunk. Először az 1945–1949-ben született nők iskolai végzettség szerinti összetételét-; majd az 1955–1959-ben született, alapfokú, középfokú és felsőfokú végzettségű nők körében mért gyermektelenségi arányt rögzítettük és vetítettük ki a többi születési kohorszra, és számoltunk egy teljes kohorsz gyermektelenségi arányt. Számításaink azt jelzik, hogy a nők iskolai végzettség szerinti összetételének változása kisebb hatással járt a gyermektelenség alakulására összességében, mint az, hogy a különböző iskolai végzettségű nők körében változott a gyermektelenek aránya.</p> Szabó Laura Copyright (c) 2019 Demográfia http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2774 h, 09 dec 2019 10:09:48 +0100