A Kárpát-medencei magyarság népesség-előreszámítása, 2011-2051

Absztrakt

Jelen tanulmány helyzetfeltárást nyújt a Kárpát-medencei magyarság szinte egészének demográfiai viszonyairól, ehhez kapcsolódóan bemutatja a térségben élő magyarság lélekszámának előreszámítását, továbbá vizsgálja a korösszetétel változásának főbb jellemzőit. A kutatás kiterjed Magyarország népességére, valamint a környező országok közül a legnagyobb lélekszámú magyar közösségeknek otthont adó országok és magyarlakta térségeik magyarságára, azaz
a következő külhoni magyar nemzetrészekre: Felvidék (Szlovákia), Kárpátalja (Ukrajna), Erdély (Románia) és Vajdaság (Szerbia). A népesség-előreszámítás során kohorsz-komponens módszerrel négy forgatókönyv mentén történtek számítások (alapváltozat, pesszimista, optimista, kiegyenlített migrációs) az egyes magyar közösségek 2051-es népességszámára és az említett szomszédos országokon belül várható etnikai arányára vonatkozóan. Az eredmények alapján a Kárpát-medencei magyarság száma a következő harminc évben a legvalószínűbb forgatókönyv szerint – e nagytérség teljes népességéhez hasonlóan – csökkenni fog a jelenlegi 12 millióról körülbelül 9 millió főre. Az anyaországi magyarság száma 6,6 és 8,5 millió, a felvidéki magyarság 320 és 370 ezer, az erdélyi magyarság 640 és 900, a kárpátaljai magyarság71 és 94, míg a vajdasági magyarság 110 és 157 ezer fő között várható, annak függvényében, hogy melyik népesedési forgatókönyv valósul meg. A külhoni magyar népesség arányában – a vizsgált országok össznépességén belül – szintén kismértékű csökkenés várható, de az egyes forgatókönyvek e tekintetben is jelentősen eltérnek. A jelenleg tapasztalható öregedési folyamatokból kiindulva az előreszámítás 2051-re 25-33%-os időskorú népességgel számol, míg az eltartási ráta romlik (a jelenlegi kétszeresére is növekedhet, 1,6-ra). A negatív tendenciákat egyébként érdemben mérsékelheti a természetes szaporodás emelkedése vagy, ha a negatív migrációs trendek legalább kiegyenlítettre (zéróösszegűre) módosulnának.