A mesterséges megtermékenyítési eljárások társadalmi elfogadottsága Magyarországon

Szerzők

  • Szalma Ivett
  • Pélyi Lóránt

DOI:

https://doi.org/10.21543/DEM.66.2-3.4

Kulcsszavak:

mesterséges megtermékenyítési eljárások, egyedülálló anyák, leszbikus párok, béranyaság

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy bemutassa a magyar társadalom gyermekvállalással kapcsolatos attitűdjeit, különös figyelmet fordítva a mesterséges megtermékenyítés eljárásaira. Ehhez egy 2024-es reprezentatív kérdőíves vizsgálat adatait használjuk. Eredményeink szerint a magyar felnőtt lakosság továbbra is a tradicionális családmodelleket részesíti előnyben. Sokan úgy vélik, hogy a nők számára elengedhetetlen a gyermekvállalás a teljes élethez. Jóval többen gondolják azt az egyedülálló anyákról, mint az egyedülálló apákról, hogy ugyanolyan jól fel tudják nevelni a gyermekeiket, mint egy férfi és egy nőből álló pár. A mesterséges megtermékenyítési eljárások általános elfogadottsága magas, de ez nem mindig jár együtt azok tényleges használatának elfogadásával. A válaszadók kevésbé támogatják a megtermékenyítés eljárásokban való részvételt a leszbikus párok vagy a 40 év feletti nők, mint a többi csoport (heteroszexuális párok vagy egyedülálló nők) esetében. A béranyasággal kapcsolatos attitűdök megoszlanak, és leginkább egészségügyi okokból tartják elfogadhatónak ezt a megoldást. A logisztikus regressziók eredményei szerint az attitűdöket társadalmi-demográfiai tényezők (mint például az iskolai végzettség) és a vallásosság is befolyásolják. A kutatás arra is rávilágít, hogy a megtermékenyítés eljárásokkal kapcsolatos ismeretek szintje alacsony, és a legtöbben az internetről, az oktatási intézményekből pedig kevesen szerzik be az információikat.

Megjelent

2024-12-30

Hogyan kell idézni

Szalma, I., & Pélyi, L. (2024). A mesterséges megtermékenyítési eljárások társadalmi elfogadottsága Magyarországon. Demográfia, 66(2-3), 205–233. https://doi.org/10.21543/DEM.66.2-3.4

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek