A családrekonstitúciótól az eseménytörténeti elemzésig: A demográfiai folyamatok megértése felé vezető út

Absztrakt

Tanulmányunk két Pest megyei település, Tök és Zsámbék 19–20. századi termékenységtörténetét rekonstruálja. A két település egymással szomszédos, azonos földrajzi, gazdasági hatások érték, a korábbi demográfiai elemzések tanúsága szerint azonban két eltérő reprodukciós stratégiát testesítenek meg. A tanulmány célja, hogy a két település 19. századi és 20. század eleji termékenységtörténetét többváltozós statisztikai módszer (eseménytörténeti elemzés) segítségével részletesebben feltárja, rámutatva arra, hogy az eseménytörténeti elemzés milyen többletlehetőségeket nyújt a hagyományos családrekonstitúcióval szemben.

A longitudinális elemzés feltárta, hogy a változás mindkét településen már az 1820-as évektől elindult, ám Zsámbékon sokkal magasabb szintről és csak a gazdaréteget érintette, míg Tökön minden társadalmi rétegben tapasztalható volt. A gazdák között a termékenységcsökkenés 1850 után vált erőteljessé, majd a 20.század első felére egy kevesebb, de fiatalabb életkorra összpontosuló szüléssel jellemezhető modern demográfiai magatartás alakult ki. A változás kezdeményezői a kisbirtokosok és a helyi elitcsoportok voltak, az átmenet következtében magasabb termékenységüket a földnélküli rétegek magasabb termékenysége váltotta fel. A magatartásváltás eredete az alkalmazkodás a helyi túlnépesedéshez, birtokaprózódáshoz, az elvándorlási lehetőségek változásához, de a településeken belül a mintakövetés, a diffúzió lehetőségét sem lehet kizárni. Az eseménytörténeti elemzés segít feltárni a folyamat részleteit, közelebb jutunk a demográfiai viselkedés megértéséhez, de a változások okainak teljes megértése csupán demográfiai források és demográfiai elemzési technikák alkalmazásával nem lehetséges.