Etikai szabályzat

A Demográfia évente kétszer, magyar és angol nyelven megjelenő, nyílt hozzáférésű (open access) online folyóirat. A lap a kettős vak lektorálás (double-blind review) folyamatát alkalmazza. A folyóirat felelős kiadója a KSH Népességtudományi Kutatóintézet mindenkori igazgatója.

Kiemelten fontos a folyóirat szakmai hitelessége és a szerkesztők szakmailag független munkája, ennek megfelelően a közlés egyetlen és kizárólagos feltétele a benyújtott írás szakmai színvonala, és a lapban megjelenő írásokról kizárólag szakmai szempontok alapján születik döntés. Ennek támogatására a szerzők kötelesek nyilatkozni az érdekütközésekről és a kutatás finanszírozójáról, annak esetleges szerepéről, míg a szakmai lektoroktól elvárt az objektív, a folyóirat szakbírálatra vonatkozó szempontjait figyelembe vevő bírálatok határidőre történő elkészítése.

A Demográfia elkötelezett az etikus tudományos publikálás gyakorlata mellett, így elfogadja és követi a Committee of Publication Ethics (COPE) javaslatait.

A szerkesztőség kötelezettségei

Szerkesztőbizottság és tanácsadótestület

A szerkesztőbizottság és a nemzetközi tanácsadótestület tagjai magyar és külföldi szakértők, akik leképezik a demográfia tudományának különböző területeit, sokszínű interdiszciplináris kapcsolódásait és hazai intézményeit. Ők alkotják és bővítik azt a kapcsolati hálót, amely a hazai és külföldi egyetemekhez és kutatóintézetekhez köti a folyóiratot. A szerkesztőbizottság – a főszerkesztővel együttműködésben – határozza meg a publikálási politikát és célokat, javaslatokat tesz ezek változtatására. A szerkesztőbizottság és a tanácsadótestület tagjait a főszerkesztő kéri fel.

Főszerkesztő

A főszerkesztő feladata a publikálási folyamat irányítása. A szerkesztőség véleményét figyelembe véve dönt a kéziratok befogadásáról a szöveg témájának illeszkedése és a szerzői útmutatóban felsorolt alapvető követelmények betartása alapján. A főszerkesztő kéri fel az egyes kéziratok lektorálási folyamatát koordináló szerkesztőt, és a lektori vélemények alapján eldönti, mely tanulmányok és cikkek publikálhatók. Biztosítja, hogy a szerkesztési változtatásokat valóban elfogadta a szerző vagy a szerzők képviselője a szerzőtársak esetében. A főszerkesztő munkáját szerkesztőségi titkár és kommunikációs munkatárs segíti.

A főszerkesztő nyilvánossá teszi, ha a folyóiratban megjelent írásokban plagizálás történt vagy megsértették a szerzői jogokat. A főszerkesztő támogatja mindazon kezdeményezéseket, amelyek a kutatási és publikációs visszaélések csökkentését szolgálják. Valamennyi feltételezett visszaélést alaposan és pártatlanul kivizsgál, és megteszi a szükséges lépéseket.

Szerkesztők

A szerkesztők vagy lektorálják a beküldött kéziratokat vagy segítenek a főszerkesztőnek kiválasztani a lektorokat. Gondoskodnak arról, hogy a kéziratok kizárólag tudományos tartalmuk alapján legyenek megítélve, mindenféle diszkriminációt kizárva és a véleménynyilvánítás szabadságának eleget téve. Kötelességük azon információk bizalmas kezelése, amelyekhez mint szerkesztők jutnak, és ezeket nem használhatják fel egyéni céljaikhoz. A szerkesztőség tagjai benyújthatják saját kéziratukat a folyóiratba, de ezeket ugyanúgy kell kezelni, mint bármilyen más kéziratot. A szerkesztőség tagjainak nyilatkozniuk kell minden lehetséges érdekütközésről.

Lektorálási folyamat (peer review)

A Demográfia tanulmányai gondos lektori szűrőn (peer-review) mennek keresztül.

A folyóirat kettős vak (double blind) bírálati eljárást alkalmaz: csak a főszerkesztő és a lektorálási folyamatot koordináló szerkesztő ismeri a szerzők és a szakbírálatra felkért lektorok kilétét. A lektor a kéziratot a szerző(k) személyére utaló valamennyi jelölés elhagyásával, anonimizálva kapja meg, amennyiben ez technikailag lehetséges. A lektor — ha maga másképpen nem nyilatkozik — ismeretlen marad a szerző számára. Ha további lektor is véleményezi a kéziratot, akkor munkájához a korábbi lektor(ok) véleményét a név elhagyásával kapja meg. A szerzők és a lektor között nincs közvetlen kommunikáció, és a bírálatokat a szerkesztőség nem hozza nyilvánosságra.

Minden tanulmányt két független lektor értékel (akik szerkesztők vagy külső szakértők lehetnek). A Szemle rovat rövidebb írásait (például a recenziókat) általában egyetlen szerkesztő lektorálja. A főszerkesztő vagy a kézirat gondozásáért felelős szerkesztő választja ki a lektorokat, biztosítva, hogy a szerkesztőség tagjai által beküldött kéziratok is kiegyensúlyozott elbírálásban részesüljenek. A folyóirat szorgalmazza, hogy a kutató- és felsőoktatási intézmények a lektorálást a kutatói tevékenységek részeként ismerjék el.

Ha egyik lektor sem ajánlja megjelentetésre a tanulmányt, a főszerkesztő elutasítja a tanulmány megjelentetését. Amennyiben a két lektor véleménye alapvetően eltérő, a főszerkesztő egy harmadik lektort kér fel. A főszerkesztő biztosítja, hogy a szerzők a teljes lektori véleményt megismerhessék, amennyiben az nem tartalmaz sértő megállapításokat.

A tanulmány publikálására vonatkozó végső döntést a főszerkesztő hozza meg. A kézirat elfogadásáról szóló döntését csak komoly problémák felmerülésekor változtathatja meg, amiről részletesen tájékoztatja a szerző(ke)t.

A lektorálási és publikálási folyamat aktuális helyzete minden arra jogosult számára kérésre megismerhető. Az itt leírt lektorálási folyamattól való bármilyen eltérést a főszerkesztő részletesen megindokolja a kézirat szerzőjének/szerzőinek.

A szerkesztőség biztosítja a lehetőséget a már publikált anyagokban talált hibák javítására Erratum formájában az eredeti közlemény mellett. Szükség esetén a közlemény visszavonását, esetleg bocsánatkérés megjelentetését írásban, a kérést megindokolva lehet kezdeményezni a Szerkesztőségnél.

A lektorok kötelezettségei

A lektorok a tanulmányról szóló objektív és alapos véleményüket a releváns, jelentős és aktuális szakirodalom ismeretében alakítják ki. Lektori véleményük elkészítéséhez útmutatást és lektori űrlapot kapnak. Az adott problémával, kutatással kapcsolatban a szakbíráló véleménye természetesen eltérhet a szerzőjétől, azonban az ebből származó véleményeket javasolt minden esetben tudományos eredményekkel alátámasztani, ezáltal is növelve az eltérő vélemény elfogadását és a közlemény szakmai színvonalát. A szakbíráló saját közleményére történő hivatkozást csak szakmailag feltétlen indokolt esetben kérhet. A bírálat legyen tárgyilagos, segítse a szerzőket a kézirat javításában és a megfogalmazás ne sértse a szerzőket. A szakbírálónak törekednie kell a bírálati határidő betartására.

A folyóirat bátorítja a lektorokat, hogy ha visszaélés vagy etikai vétség gyanúja merül fel a kutatással vagy a kézirattal kapcsolatban (pl. az adatok meghamisítása, másodközlés, plagizálás), azt haladéktalanul jelezzék a szerkesztőségnek. A szakbírálat etikai vonatkozásában felmerülő kérdések esetében a COPE irányelvei a mérvadók.

Amennyiben a lektorok nem jártasak a tanulmány szakterületén vagy érdekütközést állapítanak meg a feltételezett szerzőkkel vagy a kutatással kapcsolatban, a főszerkesztőhöz kell fordulniuk, és a továbbiakban nem vehetnek részt a lektori folyamatban. A lektori munka szigorúan bizalmas, a lektorálás során szerzett tudást és információt a lektorok nem használhatják fel saját tudományos céljaikra.

A megfelelő és késlekedésmentes lektorálás érdekében, a szerzők számára tett gesztusként a folyóirat nem kér fel olyan lektorokat, akik korábban rendszeresen elfogult, hanyag vagy késve megküldött lektori véleményt készítettek.

A szerzők kötelezettségei

A benyújtott kéziratnak meg kell felelnie a tudományos publikációval szemben támasztott nemzetközi követelményeknek és a Demográfia tartalmi és formai követelményeinek, melyek a lap honlapján elérhetők. Társszerzős írás esetében a társszerzők igazolják, hogy ismerik és elfogadták a folyóiratnak beküldött tanulmány végső verzióját.

Szerzőségre jogosult az, akinek a közlemény elkészítésében való közreműködése a következők közül valamelyik tevékenységet magában foglalja: tervezés vagy az adatok elemzése és interpretálása; a cikk megfogalmazása vagy a munka főbb szellemi tartalmának felülvizsgálata; a megjelenő, végső változat elkészítése. A szerzők személyében és a szerzői sorrenden csak akkor van lehetőség változtatni, ha erre vonatkozóan minden szerző eredeti aláírásával ellátott és megindokolt kérvény érkezik a Szerkesztőséghez. A szerzőnek nem minősülő résztvevők a Köszönetnyilvánításban vagy külön Függelékben jeleníthetők meg.

Az ismételt közlés általánosságban nem elfogadott, ettől eltérő gyakorlat esetenként alkalmazható, ha az anyagot előzetes közlésként (preliminary report, preprint), tudományos ülés kapcsán, absztrakt vagy poszter formájában ismertették, vagy konferenciakiadványként (proceedings) jelentették meg; illetve ha más nyelven vagy az olvasók más csoportjának átalakítva jelentetik meg másodszor a munkát, feltéve, hogy mindkét folyóirat elfogadta a másodközlést. A közlésre benyújtott kézirat nem tartalmazhat korábban már megjelent, vagy közlésre máshol benyújtott, vagy már elfogadott, de még nem megjelent közlemény részét képező anyagot. A benyújtáskor a Szerkesztőséget informálni kell a korábban megjelent vagy elbírálás alatt álló más közleményekben található részanyagokról.

Szerzőinkkel szemben elvárás, hogy megfeleljenek a pontos adatok közlésére vonatkozó előírásoknak, egyértelműen jelöljék mások munkáját a helyes és következetes irodalmi hivatkozások által, valamint nyilatkozzanak minden lehetséges érdekütközésről. A benyújtott kéziratokat a szerkesztőség plágiumellenőrzésnek vetheti alá.

A kutatások etikai megfelelőségét, eredményeinek közölhetőségét — amennyiben a kutatáshoz etikai engedélyt kaptak — az etikai engedély számának feltüntetésével igazolni szükséges. Ha a szerzők nem rendelkeznek etikai engedéllyel, de emberek bevonásával végezték a kutatást, akkor fontos, hogy az ne sértse a Helsinki Nyilatkozat előírásait. Amennyiben az etikai megfelelőséggel kapcsolatban olyan kételyek merülnek fel, amelyet a szerzők nem tudnak megfelelően tisztázni, a Szerkesztőség nem fogadja be a kéziratot. A vizsgálati személyekről azonosításra alkalmas információ csak akkor közölhető a közlemény szövegében, illetve az ábrákon, ha a vizsgálati személy ehhez a tájékozott beleegyezési nyilatkozatában hozzájárult. A közleményben a vizsgálati személy beleegyezésének tényét fel kell tüntetni. Amennyiben az etikai alapelvek megszegése felmerül, a Szerkesztőség első körben a szerzőkkel egyeztet a problémák tisztázása érdekében. Szükség esetén publikációs etikai szakértőt is felkér. Amennyiben a súlyos etikai vétség a publikálást követően derül ki, a közlemény visszavonásra kerül.

Ha a szerző vagy más személy valamilyen hibát vagy etikai problémát fedez fel a megjelenés után, akkor haladéktalanul értesítenie kell a folyóiratot. A javítás során a szerzőktől elvárt az együttműködés.

A szerzőknek jogukban áll felszólalni a szerkesztőség által meghozott döntések ellen. A fellebbezéseket írásban, közvetlenül a főszerkesztő részére szükséges elküldeni. A főszerkesztő a szerkesztőség tagjaival áttekinti az ügyet és végső döntését a folyóirat által meghatározott szabályok alapján hozza meg. A szerzők írásbeli választ kapnak fellebbezésükre.