Életünk fordulópontjai
Az „Életünk Fordulópontjai” társadalmi-demográfiai panel alapfelvétel Magyarországon a legnagyobb olyan kérdőíves vizsgálat, amely a közelmúltban adatokat gyűjtött a hazai társadalmi és népesedési helyzetről, annak átalakulásáról, és az átalakulás okairól. A kutatás egy nemzetközi vizsgálatsorozat, a Generations and Gender Programme (GGP) keretében folyt. A GGP célja, hogy a hasonló kérdőívvel gyűjtött adatok segítségével az egyes országokban élők életkörülményei, életpályái együtt elemezhetőek, összehasonlíthatóak legyenek. Az adatelemzés eredményeit mind a hazai és nemzetközi tudományos élet széles körben hasznosítja.
A kérdőív a családi események, az egészségi állapot, a munkába lépés – munkavállalás, a nyugdíjba vonulás, a megélhetési viszonyok iránt érdeklődik, de az embereket közérzetükről, aggodalmaikról is kérdezi.
Bővebben
Néhány alapvető kérdés, melyre a kutatási program válaszolni kíván:
- Milyen körülmények között és mely életszakaszban kerül sor a „szülői ház” elhagyására?
- Az együttélés és a házasság mennyiben jelenteken alternatív életformát, illetve mennyiben tekinthetők egymást követő stációknak?
- Mely tényezők segítik, illetve gátolják a gyermekvállalást?
- Hogyan készülnek fel a középkorúak a nyugdíjas korra?
- A családon belül támogatják-e egymást a fiatalok és az idősek?
- Milyen az egyének szubjektív egészségi állapota?
- Mennyire elégedett a lakosság életkörülményeivel
A vizsgálat keretében több mint 16 000 felnőtt magyar állampolgárt kerestünk fel először 2001/2002 fordulóján kérdőívünkkel. Kiválasztásuk véletlenszerűen történt, biztosítva azt, hogy arányosan képviseljék az ország 18-75 év közötti népességét: a megyéket, városokat és falvakat, a családalapítás előtt állókat, a gyermekes családokat, az egyedülállókat csakúgy, mint a középkorúakat és a nyugdíjasokat. Az ún. „követéses vizsgálat” további lépéseként válaszadóinkat később még két alkalommal, 2004-ben, majd 2008-ban újra felkerestük. Így folyamatosan tudtuk figyelni, hogy az élet jelentős fordulópontjai, a családalapítás, a gyermekvállalás, a család felbomlása, a munkavállalás, a nyugdíjba lépés és számos más esemény milyen változásokat jelentett a mindennapokban. Az adatfelvétel negyedik, utolsó hulláma 2012/2013 fordulóján zajlott, amikor a korábbi résztvevő válaszadók mellett egy új, kiegészítő minta is bevonásra került, így közel 19 000 főt kerestek fel az összeírók.
A rendelkezésünkre álló adatbázis nemcsak három keresztmetszeti jellegű pillanatfelvételt jelent a magyar társadalomról, hanem követéses jellege miatt arra is alkalmas, hogy az életút egyes fontosabb eseményeinek (például gyermekvállalás, házasság, nyugdíjba vonulás) következményeit is feltérképezze.
Az elmúlt években a kutatás eredményei egy önálló kiadványsorozat keretében jelentek meg, a Népességtudományi Kutatóintézet kiadásában a „Műhelytanulmányok” sorozatban és a „Demográfia” folyóiratban. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiban (pl. Társadalmi helyzetkép) szintén felhasználta a vizsgálat eredményeit. Ezen kívül számos hazai és külföldi publikáció támaszkodott az adatokra.
A kutatás eredményei, következtetései nem csak a tudományban hasznosultak, hanem beépültek több államigazgatási háttéranyagba, javaslatba a család és szociálpolitika, népesedéspolitika és a foglalkoztatáspolitika területén. Bővebb információk a www.eletunkfordulopontjai.hu honlapon találhatók.
Tovább a kutatás dokumentációjához
Kutatók
KAPITÁNY Balázs, MURINKÓ Lívia, ROHR Adél, SPÉDER Zsolt
Válogatott intézeti publikációk
2002 és 2008 között az NKI Műhelytanulmányok sorozata volt a kutatás fontosabb eredményeinek elsődleges publikációs helye.
Monostori Judit (2013): Az egyszülős családdá válás társadalmi meghatározottsága. Socio.hu, 3. szám.
Kapitány Balázs (2012): "Látogató párkapcsolatok" Magyarországon. Szociológiai Szemle, 22. évf. 1. szám, 4-29.
Murinkó Lívia (2012): A gyermekkori család összetételének szerepe a szülői ház partnerrel vagy partner nélkül történő elhagyásában Magyarországon. Demográfia, 55. évf. 2-3. szám, 169-229.
Blaskó Zsuzsa (2010): Meddig maradjon otthon az anya? Esély, 3. szám, 89-116.
S. Molnár Edit (2010): Párkapcsolat létesítését/megszüntetését érintő magatartási normák változásának megfigyelése. Demográfia, 53. évf. 2-3. szám, 234-276.
Pongrácz Tiborné - Murinkó Lívia (2009): Háztartási munkamegosztás. Azonosságok és különbségek Európában. In Nagy Ildikó - Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. TÁRKI, Budapest. 95-116.
Földházi Erzsébet (2008): Az első házasság felbomlása - eseménytörténeti elemzés. Demográfia, 51. évf. 1. szám, 79-111.