Lezárt kutatások bővebben
Bevándorlók munkaerő-piaci integrációja Magyarországon: A kutatás elsősorban a származási ország szerepét vizsgálta a Magyarországon élő bevándorlók munkaerő-piaci integrációjában. A 2011-es népszámlálási adatok alapján részletesen elemeztük a bevándorlók munkaerő-piaci integrációjának főbb indikátorait (foglalkoztatottság, munkanélküliség, túlképzettség, önfoglalkoztatás) a bevándorlók egyes társadalmi-demográfiai és származási csoportjaiban, majd többváltozós elemzéssel megvizsgáltuk a foglalkoztatottság és a túlképzettség esélyét befolyásoló tényezőket, különös tekintettel a származási országra.
Termékenységi átmenet a 19–20. századi Magyarországon mikroperspektívából: A kutatás célja longitudinális mikroadatbázis építése anyakönyvi és népszámlálási adatokkal (19–20. század) és a termékenységi átmenet lefolyásának, hátterének elemzése.
Bevándorlás a Szovjetunió utódállamaiból Magyarországra: A kutatás az elmúlt negyedszázad során a posztszovjet országokból Magyarországra irányuló migráció alakulását és befolyásoló tényezőit vizsgálta, elsősorban a két főbb kibocsátó országra – Ukrajnára és Oroszországra – fókuszálva. A bevándorlás trendjeit a bevándorlók állampolgársága alapján, míg a Magyarországon tartózkodó poszt-Szovjet országokból származók összetételét és főbb jellemzőit a születési ország alapján vizsgáltuk.
Ausztriában dolgozó magyar idősgondozók munkamigrációja: Az Ausztriában dolgozó magyar idősgondozók migrációját vizsgáló kutatás 2015-ben, a kapcsolódó terepmunka 2016-ban vette kezdetét. A vizsgálat célja a külföldi bentlakásos idősgondozás infrastruktúrájának, valamint a munkamigrációban érintett szereplők életútjának feltárása volt. A kutatás eredményeképp összesen 50 interjú született, amelyek idősgondozókkal, otthon maradt családtagokkal, magyar és osztrák közvetítő cégek munkatársaival készültek.
A családi átmenetek feltérképezése: okok és következmények: A népesség állapotában és szerkezetében bekövetkező változások mikro-szintű választások és döntések eredményeként alakulnak ki. Kutatásunk célja, hogy megismerjük azokat a társadalmi mechanizmusokat, – strukturális (munkapiaci, anyagi) körülményeket, mentális tartalmakat (értékek, attitűdök) – amelyek a családi átmeneteket mozgatják. Konkrétan: milyen tényezők magyarázzák, hogy az életpálya kulcseseményei, - párkapcsolat kialakítása, szülővé válás és további gyermekek vállalása, válás, nyugdíjba lépés, egészségi állapot romlása – mikor és milyen körülmények között következnek be.
Gazdaság és demográfia a 18-19. századi Magyarországon: A kutatás témája az élelmiszer árak évenkénti ingadozása okozta rövid-távú gazdasági stressz és a demográfiai viselkedés (termékenység, házasodás és halandóság) közötti összefüggések vizsgálata három magyarországi rurális kistérségben a 19. század folyamán. A kutatás kérdése, hogy a vizsgált időszakban milyen mértékű volt a rövid-távú gazdasági stressz hatásainak való kitettség, milyen mértékű összefüggés létezett a gazdasági változások és a demográfiai viselkedés között, ez az összefüggés miként módosult a 19. század folyamán, illetve milyen társadalmi mintázatok jellemezték.
A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában (SEEMIG): A SEEMIG stratégiai, fejlesztési projekt célja az volt, hogy megbízható adatokat szolgáltasson a délkelet-európai migrációs, munkaerő-piaci és demográfiai folyamatokról. A projekt abból a felismerésből született, hogy a fenti folyamatok összefüggéseinek vizsgálatához szükség van a meglévő adatbázisok fejlesztésére, az adatminőség javítására. A projekt legfőbb célkitűzése az volt, hogy a migrációs folyamatokkal kapcsolatos meglévő adatokat összegyűjtse, azokat kritikailag értékelje, majd ajánlásokat fogalmazzon meg az adatgyűjtés módszereire vonatkozóan.
Idősödő Európa: a közkiadások trendjeinek magyarázata és előrejelzése a Nemzeti Transzferszámlák felhasználásával (AGENTA) : Az AGENTA projekt a közkiadási rendszer trendjeinek magyarázatával és a változó demográfiai környezetben várható fejlemények előrejelzésével foglalkozott.
Gyermekvállalási döntések közösségi és egyéni nézőpontból (REPRO): A REPRO projekt fő célja volt feltárni és megvizsgálni azokat a tényezőket, amelyek a termékenységi arányszámok csökkenése és gyermekvállalási döntések mögött meghúzódnak. A projekt keretében végzett vizsgálatok jellemzője a nemzetközi összehasonlíthatóság, a mikro (személyes) és makro (társadalmi szintű) perspektívák egyszerre történő figyelembe vétele és a társadalompolitikai jellegű hasznosíthatóság szem előtt tartása volt.
A migrációval kapcsolatos várakozások és az életút-események szerepe a migrációs szándékok kialakulásában és megvalósulásában: A kutatás a migrációval kapcsolatos várakozások (a migráció várható előnyeire és hátrányaira vonatkozó percepciók) és az életút-események szerepét tárja fel a migrációs szándékok, tervek kialakulásában és részben ezek megvalósulásában.
Demográfiai folyamatok és a demográfiai viselkedés térbeli differenciái a 18-20. századi Magyarországon: A kutatás célja komplex demográfiai rendszerek, stratégiák feltárása, a termékenység, halandóság, házasodás és vándorlás rendszerbe kapcsolódása, változatainak a megismerése volt.
A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei:A projektet az a tapasztalat hívta létre, miszerint hiányosságok, illetve ellentmondások vannak a harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos hazai migrációs statisztika terén.
Társadalmi egyenlőtlenségek és mortalitás: A program két kutatási témát ölelt fel ugyan különböző megközelítésben és módszertani eszközökkel, de egyaránt a halandóság iskolai végzettség szerinti egyenlőtlenségeinek elemzését célozta.
Családi értékek és a demográfiai magatartás kölcsönhatása: A kutatás reprezentatív mintán végzett kérdőíves felvétel alapján vizsgálta az értékek demográfiai magatartásra gyakorolt hatását, illetve a népesedési magatartás változásának a lakosság beállítódására, értékrendjére gyakorolt befolyását, módosító szerepét.
Az életút szakaszolódása: az individualizáció hatása az életpálya szerveződésére (LIFETIMING): A kutatási program célja az volt, hogy az ESS harmadik kérdezési hulláma során az „Életpálya időzítése” témakörben felvett adatok alapján megvizsgálja, az életpálya egyes szakaszait az Európában élő népesség hogyan képzeli el; élnek-e erről normák; vannak-e olyan életkorok és események, amelyekhez ezen normák köthetőek, stb.
Halandósági egyenlőtlenségek európai nagyvárosokban és az egyenlőtlenségek csökkentését szolgáló közpolitikai törekvések (INEQ-CITIES): Az Európai Bizottság által támogatott, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásban az Intézet a városok halandósági egyenlőtlenségei és a népegészségügyi erőfeszítések kutatásának témaköréért volt felelős.
Családkutatás és családpolitika Európában (Familyplatform): A Familyplatform elnevezésű program a családok életét napjainkban meghatározó legfőbb folyamatokkal foglalkozott, szem előtt tartva az egyes európai országok közötti hasonlóságokat és különbözőségeket.
A bevándorlási és integrációs statisztikai rendszer fejlesztése: A kutatás legfontosabb beavatkozási területe az államigazgatási és statisztikai adatgyűjtés áttekintése harmadik országbeli állampolgárok vándorlása és integrációja illetve egy általunk készített integrációs modell szempontjából.
Az idősödő társadalom problémaköre a Poszt-Lisszaboni Stratégiában: A kutatás célja mindazoknak a társadalompolitikai eszközöknek a bemutatása volt, amelyeket az Európai Unió tagállamai a Lisszaboni Stratégia és a „Növekedés és munkalehetőség” program keretén belül alkalmaztak.
A migráns nők integrálódása az európai társadalmakba (FEMAGE): A FEMAGE projekt nyolc európai államban élő, valamely harmadik ország női állampolgárait közvetlenül szólította meg. Rögzítette a bevándorlási és integrációs politikákkal és gyakorlatokkal kapcsolatos tapasztalataikat, szükségleteiket, attitűdjeiket és elvárásaikat, továbbá saját idős korukra vonatkozó kilátásaikat.
Az öregedés és a társadalmi nem fő kérdései Európában (MAGGIE): A MAGGIE nemzetközi kutatás célja az életminőség mutatóinak azonosítása és elemzése volt a 65 évesek és idősebbek körében, kiemelten kezelve a nemek közötti különbséget. A megközelítés a demográfiai, a kohorszok megújulása miatti változásokat állította előtérbe.
Mosaic: Az NKI és a Max Planck Intézet (MPIDR) közös kutatásának célja egy olyan levéltári leltár létrehozása volt, amely lehetőség szerint tartalmazza a Magyarország, Szlovákia és Erdély területén található individuális szintű 18-19. századból fennmaradt népszámlálási anyagokat.
Társadalmi egyenlőtlenségek és egészségi állapot: Az egészségi állapot társadalmi pozíció által való meghatározottságát Magyarországon belül és nemzetközi összehasonlításban is vizsgáltuk.
Az öngyilkosság területi különbségei a Magyar Királyságban 1901-1910: A kutatás a huszadik század első évtizedének térbeli öngyilkossági különbségeit elemzi, járás szintű adatokra támaszkodva.