Az önbevalláson alapuló testtömegindex használatának tapasztalatai: OTÁP adatok elemzése

Absztrakt

Költséghatékonysága, az adatgyűjtés egyszerűsége miatt az önbevalláson alapuló testtömeg- és testmagasságadatokat gyakran használják a népesség testtömegindexének, mint az elhízás legfontosabb indikátorának meghatározására. A tanulmány az önbevalláson alapuló testtömegindex-adatok validitását vizsgálja a felnőtt magyar népességre vonatkozó 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) alapján. Dacára annak, hogy a mért és az önbevallott testtömegindex egymással rendkívül erősen korrelált, az előjeles rangpróba a két mérési módszer szignifikáns különbségét jelezte. Az önbevallásos adatok torzításának különböző összetevőit sikerült megállapítanunk. Az alacsony testtömegűek hajlamosak voltak felülbecsülni testtömegindex értéküket, az elhízottak alulbecsülték azt. A mért és a bevallott értékek különbségére vonatkozóan a hagyományos szociodemográfiai változók közül csak a családi állapot és a nem szerepe volt kimutatható, a férfiakra vonatkozó modellek esetében a családi állapot sem bizonyult szignifikánsnak. A mért és az önbevallásból származó testtömegindex csoportoknak a diabétesz megbetegedésre gyakorolt hatásai nem tértek el egymástól szignifikánsan.