A gyermekvállalás határhasznai és határköltségei mikro-, mezo- és makroszinten

  • Mihályi Péter

Absztrakt

Amikor a családok ex ante döntést hoznak a gyermekvállalásról, akkor csökkenő hozadékkal számolnak. Ez történelmileg nem volt mindig így. Napjainkban az a meghatározó, hogy az első gyermek születése a család számára óriási boldogsággal jár, s ehhez képest a második és további gyermekek csökkenő boldogsághozadékot eredményeznek. Ily módon standard mikroökonómiai elemzést alkalmazunk, de azt három ponton is kiegészítjük az általános egyensúlyelmélet Kornai-féle kritikájával. A gyermeknevelésnek nyilvánvalóan társadalmi haszna is van. Minden egyes megszülető gyermek társadalmi hasznossága közel azonos, de ez alig-alig befolyásolja a családokat. Végkövetkeztetésünk az, hogy a tanulmányban figyelembe vett tényezők keretein belül nincs egyensúly, a stabil tendenciák nem vezetnek el a tankönyvi optimumhoz (2,1-es teljes termékenységi arányszám). A népesség fogyása és elöregedése nemzeti keretek között nem szüntethető meg, sőt számottevően nem is enyhíthető, akármilyen nagy pénzösszeggel is próbálja az állam társadalmasítani a gyermeknevelés családi költségeit.
Megjelent
2020-02-03
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok