A nagyszülők gyermekgondozási tevékenysége Magyarországon

Absztrakt

A tanulmány az idősek egyik fontos szerepével, a nagyszülőséggel foglalkozik, ezen belül is a nagyszülők unokákra irányuló gondozási tevékenységével. Miközben a nagyszülőség és a nagyszülői transzferek az idősödéssel foglalkozó nemzetközi szakirodalom meghatározó részét képezik, addig a magyar szociológia és demográfia kutatásaiban mostanáig nagyon kis szerepet kaptak. Kutatásunkban egyrészt időbeli trendek, másrészt annak bemutatására törekszünk, hogy milyen ismérvek határozzák meg a nagyszülői támogatás gyakoriságát a nagyszülők és az unokák családja szemszögéből. Elemzésünk alapját az Életünk fordulópontjai című adatfelvétel 2004 és 2016 között lekérdezett hullámai adják. Ez alapján a nagyszülők gondozási tevékenységének kiterjedtségében mind a támogatást adók, mind a kapók oldalán jelentős társadalmi különbségeket találunk. Ez már abban is jelentkezik, hogy a társadalmi hierarchia különböző pontjain élő gyermekes családok eltérő nagyságú potenciális nagyszülői körrel rendelkeznek. Az alacsonyabb végzettségű „középső generációk” szüleinek halandósági mutatói kedvezőtlenebbek, mint a társadalmi hierarchia magasabb fokán élőké, így az, hogy ők kevésbé számíthatnak a nagyszülői segítségre, azzal is magyarázható, hogy sokuknál már nem élnek a nagyszülők. A nagyszülői támogatás kiterjedtsége az unokák családjainak típusai szerint is különbözik. A kétváltozós elemzések azt mutatják, hogy ha csak a háztartások közötti transzfereket nézzük, akkor az intakt családok több nagyszülői segítségre számíthatnak, mint a mozaikcsaládok vagy a gyermeküket egyedül nevelő szülők. Ugyanakkor a többváltozós elemzések azt jelzik, hogy a családtípusok szerinti differenciák mögött, nagyrészt a társadalmi struktúrában elfoglalt pozíció különbségei – vizsgálatunkban az iskolai végzettség szerinti különbségek – állnak. Az iskolai végzettséggel kontrolált hatás ugyanis némiképpen más eredményt mutat, nevezetesen azt, hogy az egyszülős családokhoz képest az intakt és a mozaik családok számíthatnak kisebb mértékű nagyszülői segítségre. Mindezekhez hozzá kell tenni, hogy az egyszülős családok körében a legmagasabb a nagyszülőkkel együtt élők aránya, így körükben a gondozási tevékenység nem feltétlenül háztartások közötti transzferként jelenik meg.