20 év alatti várandósok: mennyire jellemző és mi befolyásolja a hátrányos helyzetet?

  • Szabó Laura, Makay Zsuzsanna

Absztrakt

A fiatalkori gyermekvállalás gyakorisága számottevően csökkent az utóbbi évtizedekben, ám továbbra is fontos a jelenség társadalmi vonatkozása. A Kohorsz ’18 adatait felhasználva a várandósság 7. hónapjában válaszoló, 20 éves kor alatti várandósok társadalmi státuszát elemezzük. Arra keressük a választ, hogy mennyire hátrányos helyzetű ez a csoport? Mennyire figyelhetők meg különbségek náluk e téren, vannak-e körükben a többi kiskorú várandóshoz képest rosszabb körülmények között élők és olyanok, akikre ez kevésbé igaz? A hátrányos helyzet milyen mértékben magyarázható az alacsony életkorral? Eredményeink szerint a fiatalkori várandósság egy erőteljesen hátrányos társadalmi réteghez kötődik: a nők iskolai végzettsége kortársaikhoz képest is alacsony; a párkapcsolati helyzetük bizonytalan, hiszen közel ötödüknek nincs együtt élő partnere a várandósság idején; tíz gyermekből kilenc várhatóan házasságon kívül születik; és a fiatalkori várandósok fele a legalsó jövedelmi ötödbe tartozik a becsült ekvivalens háztartási jövedelem alapján. Klaszterelemzéssel kimutatjuk ugyanakkor, hogy a hátrányos helyzet szempontjából nem homogén ez a csoport: főként a párkapcsolati helyzete szerint lehet elkülöníteni egy különösen hátrányos csoportot, a fiatal gyermekvállalók 18%-át, akik jellemzően kiskorúak, nincs együtt élő partnerük, és a többieknél is rosszabb jövedelmi körülmények között élnek. Regressziós elemzéssel alátámasztjuk, hogy a többi várandóshoz képest a fiatal életkor önmagában is erőteljes előjelzője az alacsony társadalmi státusznak: a 20 év alattiak mintegy 35%-kal nagyobb eséllyel hátrányos helyzetűek, mint az idősebb várandósok. Emellett több változó is kihat a hátrányos helyzetre, a legerőteljesebben a munkapiaci státusz.

Megjelent
2021-04-12
Rovat
Tanulmányok