Ki a migráns? A jelenkori magyar társadalmat érintő migrációs folyamatok összegzése

Absztrakt

A népvándorlás központi témává vált Magyarországon is az elmúlt évtizedekben. Jelentőségét az emigráció gazdasági és népesedési folyamatokra gyakorolt hatásaitól, az agyelszívástól, a fiatal, képzett munkaerő külföldre vándorlásától való félelmek mellett tovább fokozta a 2010-es évek közepén felerősödő menekülthullám. A kivándorlás mellett a bevándorlás kérdése is meghatározó lett a magyarországi migrációs politikában. Ezzel egyidejűleg a „migráns” kifejezés minden eddiginél tágabb és érzelmileg túlfűtöttebb jelentéstartalommal terjedt el a hazai köztudatban. De ki a migráns valójában? Kik, honnan, mikor és miért jöttek Magyarországra? Mennyien maradtak itt? Mit jelez a számuk és a teljes népességen belüli arányuk nemzetközi viszonylatban? Hogyan alakult a magyarországi bevándorlás mérete és szerkezete a rendszerváltástól napjainkig? Mikor, hányan, hova és miért vándoroltak el Magyarországról? Közülük mennyien tértek vissza? A jelenkori magyar emigráció milyen szociodemográfiai jellemzőkkel bír? Milyen a kivándorlók kor és nemek szerinti összetétele, családi állapota, végzettsége? Melyek a legfőbb elvándorlási és visszavándorlási szándékot meghatározó vonzó és taszító tényezők Magyarországon? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. Célom, hogy a meglévő hazai és nemzetközi statisztikák, valamint a témában releváns kutatások eredményeinek másodelemzése révén átfogó és strukturált képet nyújtsak a jelenkori magyar társadalmat érintő migrációs folyamatokról.