A földrajzi mobilitás változó mintázatai: Átmeneti elvándorlás, tartós letelepedés és cirkuláris migráció a magyar állampolgárok körében

Absztrakt

A migrációt gyakran egyirányú és tartós folyamatként leíró statisztikák egyre kevésbé képesek lépést tartani az ezredfordulót követő globális léptékű, gyorsan változó trendekkel. A ki- és visszavándorlások mérésére használt adminisztratív adatok longitudinális megközelítésű vizsgálatán keresztül azonban lehetőségünk nyílik a magyar állampolgárok migrációs történetének nyomon követésére, az ismétlődő, cirkuláris mozgások azonosítására, valamint a külföldön töltött idő mérésére is. Az adatok alapján a 2010-es évek mobilitási mintázatai egyszerre jellemezhetők tartós külföldi letelepedésekkel és időszakos mozgásokkal. Az évtized során a magyar állampolgárok körében egyre jelentősebbé váltak a “likvid” migrációs mintázatok térnyerését jelző rövidtávú és ismétlődő vándorlások, melyek elsősorban nem a magasabb társadalmi-gazdasági státuszú, hanem az ipari és szolgáltatói szektorban dolgozók időszakos munkavállalási stratégiáit jellemzik. Az évtized elején, a kivándorlások intenzív szakaszában távozók fele máig nem tért vissza, a külföldön élő magyarok számának folyamatos növekedése pedig az évtized második felétől kezdve lehetővé tette a folyamatos visszaáramlásokat a hosszabb idő óta külföldön élők köréből is. Ezzel párhuzamosan az évtized végére Nagy-Britannia sokat vesztett népszerűségéből a kivándorlók között, így mostanra Németország és Ausztria tekinthetők a legfőbb célországoknak.