Széllel szemben? - A magyar fertilitás jövőbeli kilátásai
DOI:
https://doi.org/10.21543/Dem.64.4.3Absztrakt
A jóllét és a fertilitás között fennálló empirikus kapcsolat az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Míg a 2000-es évek elején a magasabb fejlettségi szintet elérő európai országokban kissé magasabb fertilitás volt megfigyelhető, addig az elmúlt években végzett kutatások már nem erősítik meg ezeket az eredményeket. Emiatt egyre csökken annak a valószínűsége, hogy a fertilitás érdemben növekvő pályára kerüljön a fejlett országokban, ez Magyarországra is vonatkozik. Elemzésünkben a korábbi népesedési előreszámításokkal egybevetve megvizsgáljuk, hogy miként alakulna Magyarország népessége, amennyiben a fejlett világra jellemző fertilitáscsökkenés Magyarországon is fokozatosan megjelenne. Továbbá azt is megnézzük, hogy mi történne, ha a fertilitás növekvő pályán maradna, és a reprodukciós szinthez szükséges fertilitási értékhez közeledne. Eredményeink megmutatják, hogy ezen alternatív pályák két nagyon eltérő demográfiájú Magyarországhoz vezetnének 2070-re: az alacsonyabb fertilitási pályán a magyar népességcsökkenés drasztikusan felgyorsulna, míg a magas fertilitási pályán a népesség relatíve rövid idő alatt újra növekedne. A 2070-ben megszülető gyermekek száma nagyjából 100 ezer fővel különbözne az eltérő pályákon, azonban az elöregedés mindkét esetben kihívást jelentene.