Nyelvhasználat a Magyarországon élő kínai bevándorlók körében: az anyanyelv kérdése

Absztrakt

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a Magyarországon tartózkodó kínai állampolgárok száma 2024. január 1-jén 21 150 fő (10 950 férfi, 10 200 nő) volt. Az összesített adatokat nézve ennél csak az Ukrajnából (27 400 fő) és a Németországból (23 300 fő) érkezők vannak többen (KSH, 2024a). A nagyszámú kínai bevándorló szükségessé teszi, hogy a kutatók figyelemmel kísérjék a kínai migrációs folyamatok mozgatórugóit és fejleményeit, vizsgálják a kínai bevándorlók életkörülményeit, a beilleszkedés menetét. Mivel Kínából aktív korúak, diákok, illetve kisgyermekes családok is érkeznek hazánkba, a kínai közösség igen sokszínű, ezért a kínai migrációt számos szempontból lehet vizsgálni.

Kutatásomban iskoláskorú gyermekek (általános iskola 5. osztálytól középiskola 12. osztályig), felnőttek és szülők körében végzett kérdőíves adatgyűjtésre, valamint interjúkra támaszkodva igyekszem feltárni a Magyarországon élő kínai bevándorlók nyelvhasználatának bizonyos jellemzőit. A vizsgálat itt ismertetett szegmense bemutatja, hogy a Magyarországon élő kínai bevándorlók hogyan viszonyulnak anyanyelvükhöz. Az anyanyelvhez való viszonynak kulcsfontosságú szerepe van az identitás formálódásában és kifejezésében, a nyelvtanulásban, a nyelvmegtartásban és a nyelvvesztésben, végül pedig a társadalmi beilleszkedés egész folyamatában. A témának ugyanakkor nemzetközi létjogosultsága is van, hiszen a kínai migráció globálisan meghatározó jelenség. A tanulmány célja ugyanakkor, hogy felhívja a figyelmet a kínai migráció vizsgálatának fontosságára, bővítve ezzel a hazai sinológiai munkák horizontját, hiszen Magyarországon mindeddig csak elenyésző számú kutatás vállalkozott erre.