https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/issue/feed Demográfia 2020-02-03T15:11:43+01:00 Kapitány Balázs főszerkesztő szerkesztoseg@demografia.hu Open Journal Systems <p>A Demográfia folyóirat az egyik legrégibb magyar nyelvű társadalomtudományi szakfolyóirat, amely a tágan vett népesedési kérdéskörhöz, demográfiai problémákhoz kapcsolódó tudományos cikkeket közöl, magyar nyelven.</p> <p>A cikkek tudományos elemzések, módszertani megközelítésű vagy egy-egy tudományterület helyzetével foglalkozó írások, illetve szakirodalmi áttekintések egyaránt lehetnek. A lap közöl mind kvantitatív, mind kvalitatív elemzéseket.</p> <p>A közlés egyetlen és kizárólagos feltétele a benyújtott írás szakmai színvonala, amelyet első körben a szerkesztőség ítél meg, majd pozitív elbírálás esetén két független szakértő írásban értékel.</p> <p>A folyóirat szabad hozzáférésű, tehát a megjelent lapszámok teljes tartalma korlátozás nélkül elérhető. A folyóirat MTA besorolása: Demográfiai Bizottság; Szociológia Bizottság: A kategória; Gazdaságtudományi Bizottság; Regionális tudományos Bizottság: B kategória.</p> https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2778 A gyermekvállalás határhasznai és határköltségei mikro-, mezo- és makroszinten 2020-02-03T15:11:43+01:00 Mihályi Péter no@email.hu <p>Amikor a családok ex ante döntést hoznak a gyermekvállalásról, akkor csökkenő hozadékkal számolnak. Ez történelmileg nem volt mindig így. Napjainkban az a meghatározó, hogy az első gyermek születése a család számára óriási boldogsággal jár, s ehhez képest a második és további gyermekek csökkenő boldogsághozadékot eredményeznek. Ily módon standard mikroökonómiai elemzést alkalmazunk, de azt három ponton is kiegészítjük az általános egyensúlyelmélet Kornai-féle kritikájával. A gyermeknevelésnek nyilvánvalóan társadalmi haszna is van. Minden egyes megszülető gyermek társadalmi hasznossága közel azonos, de ez alig-alig befolyásolja a családokat. Végkövetkeztetésünk az, hogy a tanulmányban figyelembe vett tényezők keretein belül nincs egyensúly, a stabil tendenciák nem vezetnek el a tankönyvi optimumhoz (2,1-es teljes termékenységi arányszám). A népesség fogyása és elöregedése nemzeti keretek között nem szüntethető meg, sőt számottevően nem is enyhíthető, akármilyen nagy pénzösszeggel is próbálja az állam társadalmasítani a gyermeknevelés családi költségeit.</p> 2020-02-03T15:04:35+01:00 Copyright (c) 2020 Demográfia