Demográfia https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia <p>A Demográfia folyóirat az egyik legrégibb magyar nyelvű társadalomtudományi szakfolyóirat, amely a tágan vett népesedési kérdéskörhöz, demográfiai problémákhoz kapcsolódó tudományos cikkeket közöl, magyar nyelven.</p> <p>A cikkek tudományos elemzések, módszertani megközelítésű vagy egy-egy tudományterület helyzetével foglalkozó írások, illetve szakirodalmi áttekintések egyaránt lehetnek. A lap közöl mind kvantitatív, mind kvalitatív elemzéseket.</p> <p>A közlés egyetlen és kizárólagos feltétele a benyújtott írás szakmai színvonala, amelyet első körben a szerkesztőség ítél meg, majd pozitív elbírálás esetén két független szakértő írásban értékel.</p> <p>A folyóirat szabad hozzáférésű, tehát a megjelent lapszámok teljes tartalma korlátozás nélkül elérhető. A folyóirat MTA besorolása: Demográfiai Bizottság; Szociológia Bizottság: A kategória; Gazdaságtudományi Bizottság; Regionális tudományos Bizottság: B kategória.</p> KSH Népességtudományi Kutatóintézet hu-HU Demográfia 0011-8249 Az ageizmus kialakulására ható tényezők a magyar fiatalok és idősek körében https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2787 <p>Az élettel való elégedettség egyik fontos alakítója, hogy az egyes generációk milyen attitűdöt mutatnak más generációk irányában. Az utóbbi időben kedvezőtlen tendenciák érezhetők ebben a tekintetben; az egyes generációk hajlamosak a negatív attitűdök, előítéletek kialakítására, a sztereotip gondolkodásra vagy diszkriminációra. Ezt a jelenséget a szakirodalom „ageism”-nek nevezi. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy Magyarországon mennyiben jelenik meg a kor-alapú sztereotip gondolkodás, előítélet vagy diszkrimináció akár a fiatalok, akár az idősebbek körében, ezeket mennyiben befolyásolják demográfiai és viselkedésbeli változók. Az adatfelvételre 2018 decemberében került sor kérdőíves megkérdezés keretében. Eredményeink szerint a fiatalabb és az idősebb felnőttek eltérően gondolkodnak egymásról, de mindkét korosztály esetében a másik csoporttal való kapcsolatok minősége csökkentheti a sztereotip gondolkodást, előítéletet vagy diszkriminációt. A különböző érintetteknek, döntéshozóknak törekedniük kellene arra, hogy az egyes generációk pozitív tapasztalatokat szerezhessenek a korcsoportjukon kívüli emberekkel is.</p> Kolos Krisztina, Kenesei Zsófia, Kiss Kornélia, Kovács Edina, Michalkó Gábor, Pinke-Sziva Ivett Copyright (c) 2020 Demográfia 2020-06-30 2020-06-30 63 1 5 34. 10.21543/Dem.63.1.1 Visszatérő migránsok transznacionális gyakorlatai a hazatérést megelőzően https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2788 <p>A tanulmány a hosszú távú migrációs tapasztalattal rendelkezők transznacionális gyakorlatainak két elemét, a hazalátogatásokat és a hazautalásokat, valamint az előfordulásukat magyarázó tényezőket vizsgálja a 2016. évi Mikrocenzus adatai alapján, összehasonlítva az adatfelvétel idején tartósan külföldön tartózkodók transznacionális gyakorlataival. A Magyarországra hazatérők transznacionális gyakorlatairól kevés ismerettel rendelkezünk, ezért tanulmányunk részben feltáró jellegű elemzés. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a migrációs tapasztalattal rendelkező, valamint az adatfelvétel idején külföldön tartózkodó személyek jelentős része hazalátogatott a külföldi tartózkodás utolsó 12 hónapjában, és közel harmaduk a külföldi tartózkodása alatt anyagi támogatásban részesítette legalább egy itthon élő családtagját. A hazalátogatás és a hazautalás is főként a munkavállalási céllal külföldön tartózkodókra, a férfiakra, az 50 év felettiekre és a szakmunkás végzettségűekre volt jellemző, illetve azokra, akik nem családtaggal éltek külföldön. A fordított transzfereket tekintve pedig az Ausztriából hazatért tanulók részesültek legnagyobb arányban itthon élő családtag(ok) támogatásában.</p> Gábriel Dóra, Horváth Veronika Copyright (c) 2020 Demográfia 2020-07-08 2020-07-08 63 1 35 71. 10.21543/Dem.63.1.2