Visszatérő migráció - szelekció, okok és hatások
DOI:
https://doi.org/10.21543/Kut.2026.112Absztrakt
A tanulmány a Magyarországra irányuló visszatérő migráció jelenségét vizsgálja, amely az elvándorlás felfutását követően az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált, miközben empirikus feltártsága korlátozott maradt. A kutatás célja a visszatérő migráció mértékének,társadalmi-demográfiai összetételének és területi mintázatainak bemutatása, valamint a visszatérést meghatározó tényezők, egyéni motivációk és a hazatérést követő munkaerőpiaci és társadalmi (re)integrációs tapasztalatok elemzése. A vizsgálat kiemelt figyelmet fordít a külföldön szerzett humán, anyagi és kapcsolati tőke hazai hasznosítására, továbbá arra,hogy a visszatérést követő tapasztalatok miként befolyásolják a további migrációs terveket.
Az elemzések több adatforrás integrálásával készültek: a 2011. és 2022. évi népszámlálás,a 2016. évi mikrocenzus és annak nemzetközi migrációs kiegészítő adatfelvétele, valamint saját, visszatérő migránsok körében végzett kérdőíves adatfelvétel és kvalitatív interjús kutatás eredményei szolgáltak empirikus alapul. Eredményeink igazolják, hogy a visszatérő migráció növekedése következtében a migrációs tapasztalattal rendelkező népesség aránya a teljes népességen belül – különösen a munkavállalási korúak körében – számottevően emelkedett. A visszatérő migránsok társadalmi demográfiai összetétele és területi eloszlása szignifikánsan eltér a kibocsátó népességétől,például a hazatérők nagyobb arányban költöznek a gazdaságilag fejlettebb, kedvezőbb munkaerőpiaci adottságokkal rendelkező régiókba. Az elemzések megerősítik, hogy a külföldön szerzett munkaerőpiaci tapasztalatot az egyéni jellemzők és a migrációs pályasajátosságai befolyásolják, és ez érdemi hatással van a visszatérést követő foglalkoztatási és jövedelmi pozíciókra. A kutatás több, egymástól elkülönülő visszatérő migráns típust azonosít, köztük a sikertelen migránsokat, az eredeti céljaikat elérő visszatérőket, valamint az anyagi vagy humán tőkével gyarapodott, itthoni befektetéseket tervező innovatív visszatérőket. A típusok között jelentős különbségek mutatkoznak a társadalmi-demográfiai jellemzőkben, a hazatérés utáni lakóhely-változtatásban, a (re)integráció sikerességében és az újabb migrációs szándékok előfordulásában. A tanulmány empirikus eredményei hozzájárulnak a visszatérő migrációtársadalmi, gazdasági és népesedési hatásainak mélyebb megértéséhez, és alapot teremtenek a jelenség szakpolitikai és tudományos értelmezéséhez.
Kulcsszavak:
nemzetközi migráció, visszatérő migráció, munkaerőpiaci (re)integráció, migráns tipológiák, reemigrációs tervek
