Megjelent a Demográfiai portré 2015
2015. július 10-én sajtóbeszélgetés keretében mutattuk be a Demográfiai portré 2015 című kötetünket.
A bemutató előadásai
Spéder Zsolt: Bevezető
Spéder Zsolt: Párkapcsolatok és gyermekvállalás
Kovács Katalin: Halandóság, egészségi állapot, öregedés
Gödri Irén: Nemzetközi vándorlás
További információ a kötetről
Részlet az előszóból
Harmadik alkalommal egy formailag megújult, ám tartalmilag a folyamatosságot képviselő Demográfiai portrét – a magyarországi népesedési folyamatokat bemutató jelentésünket – tárunk az érdeklődő közönség elé. A három év után elkészített 2015-ös kiadás változatlan céllal készült: tudományos elemzésekkel megalapozott és alátámasztott ismereteket és összefüggéseket kíván bemutatni – röviden és közérthetően, ábrákkal és táblázatokkal illusztrálva – a kérdés iránt érdeklődők számára.
Noha kötetünket alapvetően a folytonosság jellemzi, meghatározó újdonságokkal is jelentkezünk. Alapvetően az első, 2009-ben megjelent kötetben kialakított tematikát és szerkezetet követjük, ám két új témának – a generációk közötti transzfereknek, illetve a határon túli magyarság demográfiai jellemzőinek – önálló fejezetet szentelünk, két korábbi önálló témakört – az öregedést és a nyugdíjba vonulást – pedig együtt tárgyalunk. A 2015-ös Demográfiai portré természetesen foglalkozik a demográfia klasszikus kérdésköreivel: a termékenységgel, a párkapcsolatokkal (nupcialitással), a halandósággal, az öregedéssel és a migrációval. Az ezekre vonatkozó írásaink az alapvető folyamatok bemutatására és értelmezésére összpontosítanak. Más fejezetek esetében azonban – például amelyek a családpolitikát vagy a nyugdíjba vonulást tárgyalják – a hazai intézményrendszer jellegzetességeinek a bemutatására helyeztük a hangsúlyt. Nem marad ki a demográfia talán legtöbbeket érdeklő témája, a népesség előreszámítása sem.
A lehetőségekhez képest minden téma tárgyalásakor tág teret kap a nemzetközi összehasonlítás: meggyőződésünk, hogy ez a perspektíva elengedhetetlen a hazai sajátosságok megértéséhez. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a hazai adatokat – a nyugat-európai államokéi mellett – a volt szocialista országokéival is összehasonlítsuk. Ami az idődimenziót illeti: jóllehet bennünket a mai viszonyok érdekelnek – a demográfiában ezen az elmúlt két-három év értendő –, a demográfia jelenségei nehezen értelmezhetőek a hosszabb időtávok ismerete nélkül.
Két új, a 2009-es és 2012-es kiadványból hiányzó szempontot minden fejezetben érvényesíteni kívántunk. Egyrészt igyekeztünk a társadalmi egyenlőtlenségeket alapvetően meghatározó iskolai végzettség szerinti különbségeket következetesen bemutatni. Másrészt kihasználtuk annak lehetőségét, hogy e tanulmányok írásának idején már három népszámlálás adatait is használni tudtuk, hiszen a népszámlálások teljeskörűsége páratlan lehetőséget nyújt a demográfiai kérdések alapos körüljárásához. A szélesebb közönséghez szóló jelentések tradíciójának megfelelően továbbra is lemondunk arról, hogy minden egyes állításunkat szakirodalmi hivatkozásokkal erősítsük meg, hogy maradéktalanul felsorakoztassuk a releváns elméleteket és módszereket. Egy-egy esetben, mikor az Intézeten kívüli kutatási eredményekről részleteiben is tudósítunk, kivételt tettünk. A szakirodalmi hivatkozások tehát tudatosan hiányoznak. A kérdések iránt részletesebben is érdeklődők a fejezetek végén jelzett ajánlott szakirodalomból, honlapjegyzékből és szerzőink publikációiból nyerhetnek további információkat.
Megmaradt a fejezetek végén szereplő rövid fogalomtár is, hiszen a demográfia fogalmai (ahogy ez más tudományágak fogalomrendszere esetében is jellemző) nem mindig közérthetőek. Az itt közölt definíciókra a fogalom első megjelenésekor F betű hívja fel a figyelmet. A tartalmi összefoglaló – a hasonló jellegű kiadványok felépítését követve – a fejezetek elején, Főbb megállapítások címszó alatt található.
Reméljük, hogy kiadványunk számtalan szakma képviselőinek igényeit kielégíti majd. Továbbra is számítunk a társadalompolitikai döntéshozók, a kutatók, egyetemi oktatók, diákok, a sajtó érdeklődésére, és reményeink szerint a demográfiai kérdések iránt érdeklődő nagyközönség is haszonnal forgathatja a Demográfiai portré 2015-öt.