Gazdaság és demográfia a 18-19. századi Magyarországon

A kutatás témája az élelmiszer árak évenkénti ingadozása okozta rövid-távú gazdasági stressz és a demográfiai viselkedés (termékenység, házasodás és halandóság) közötti összefüggések vizsgálata három magyarországi rurális kistérségben a 19. század folyamán. A kutatás kérdése, hogy a vizsgált időszakban milyen mértékű volt a rövid-távú gazdasági stressz hatásainak való kitettség, milyen mértékű összefüggés létezett a gazdasági változások és a demográfiai viselkedés között, ez az összefüggés miként módosult a 19. század folyamán, illetve milyen társadalmi mintázatok jellemezték.

A kérdés vizsgálatával új megvilágításba helyezhetjük a 19. századi magyarországi életminőség és társadalmi jól-lét problematikáját. A gazdasági ingadozások és a demográfiai jelenségek közötti szoros összefüggést az életminőség fontos mutatójaként használjuk, az összefüggés mértékének csökkenését/emelkedését az életminőség javulásaként/romlásaként értelmezzük. Ily módon a Eurasian Population and Family History Project nemzetközi történeti demográfiai kutatás résztvevői által az életminőség mérésére kidolgozott módszer hazai alkalmazására teszünk kísérletet.

A kutatás három rurális településcsoport összehasonlító történeti demográfiai elemzésére vállalkozik. Az első csoport a székelyföldi Homoród-mente falvai, korábbi kutatásaink terepe, a gazdasági központoktól távol fekvő terület. A második településcsoport a nyugat-dunántúli Répce-mente települések (Bük, Csepreg, Szakony, Gyalóka) képezik, ahol a 19. század második felében gyors iparosodás és társadalmi differenciálódási folyamatok zajlanak le. A harmadik térség Keszthely és a környező szőlőhegyek. A problematika vizsgálatát individuális és hosszmetszeti történeti életút-adatok (egyházi és állami anyakönyvek adatainak családrekonstitúciós módszerrel összekapcsolt adatállományai) és makrogazdasági regionális gabonaár idősor adatok (Győr és Pest piacain eladott gabona kiskereskedelmi heti árak, 1780–1914) többváltozós eseménytörténeti (event history analysis) elemzésével valósítjuk meg.

Kutató: Pakot Levente

Kapcsolódó intézeti publikáció:

Pakot Levente (2018): Gazdasági stressz és gyermekhalandóság székelyföldi falvakban, 1840-1914. In Egyed Emese – Fejér Tamás (szerk.): Certamen V. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályában. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 231-246.

MTA Bolyai Ösztöndíj 2015-2018