A 2%-os országos reprezentatív mintaterületen - átlagosan a 9–10. terhességi héten – gondozásra jelentkező várandósokat vettük mintába. Ekkor kezdődött az egészségi állapotára, családi helyzetére, munka és életkörülményeire stb. vonatkozó kikérdezése, adatgyűjtés. A várandós ismételt vizsgálatára, kikérdezésére a 20., 27., 34. terhességi héten, majd a terhesség befejezésekor került sor. A terhesség befejezésével zárult le a várandósok vizsgálata, és megkezdődött az élveszületett újszülötteik születéskori mérésével, vizsgálatával a követéses gyermeknövekedés-vizsgálat. Az OLGYV tudományos és gyakorlati értékét növeli, hogy a vizsgált gyermekek nyomon követését úgy sikerült megvalósítani, hogy 14 éves korig a felvett méretek minden korrekció nélkül országos referenciaértékek. Mindössze 14,5 és 18 év között vált szükségessé a minta átsúlyozása a területileg eltérő mértékű lemorzsolódás miatt.

Ennek megfelelően, a szakértő által kidolgozott súlyok alkalmazásával, a vizsgált méretek itt közölt átlagai és percentilisei, születéstől 18 éves korig országos referenciaértékek. 

Mind a Terhes nők vizsgálatában a várandósok kikérdezését, mind pedig a Gyermeknövekedés-vizsgálatban a testméretek felvételét és az adatgyűjtést születéstől 18 éves korig a védőnők végezték a nemzetközi előírásnak megfelelő mérőeszközökkel és módszertan alapján. Áldozatkész szakmai munkájuk nélkül nem valósulhatott volna meg a kutatás.  Munkájukért ezúton is hálás köszönetet mondunk.

Az országos referenciaértékeket (átlagok, szórások, percentilisek), a kutatási program „referencia-adatállomány”-ából számították ki. A „referencia-adatállományba a Gyermek-gyógyászati Szakmai Kollégium kérésének megfelelően a vizsgált gyermekek közül csak azok kerültek be, akik 2500–4500 g közötti testtömeggel születtek, és akik a növekedést, fejlődést befolyásoló betegségben, vagy egyéb, hosszan tartó betegségben nem szenvedtek.

A testmagasság növekedési ütemének kidolgozásához a referenciaállományból 325 fiú és 309 leány hiánytalan adatsora került felhasználásra. A magyar testmagasság-növekedési sebesség referencia-percentilis görbéinek kidolgozásához a Preece–Baines I. modelljét alkalmazták. A testmagasság növekedési sebesség-percentiliseinek fontosabb jellemzői a következők.

A magyar gyermekek testmagasságának serdülőkori növekedési csúcssebesség értéke (PHV) 8,6 cm/év a fiúknál és 8,3 cm/év a leányoknál. A növekedési csúcssebességhez tartozó átlagos életkor fiúknál 13,4 évnek, leányoknál 11,2 évnek adódott. A korán érők növekedési csúcsértéke fiúknál 9,40 cm/év, leányoknál 9,01 cm/év, amit 11,6 illetve 9,8 éves korban érnek el átlagosan. A későn érő fiúk testmagasság-növekedési sebességének csúcsértéke 7,90 cm/év, amikor átlagosan 15,0 évesek. A későn érő leányok csúcsnövekedése 7,61 cm/év, ez átlagosan 12,8 éves korban észlelhető.

A táblázat végén (az utolsó két oszlopban) az átlagosnál 2SD-vel korábban érő leányok 50 percentilisei és az átlagosnál 2SD-vel későbben érő leányok 50 percentilisei találhatók.

Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat itt közölt eredményeihez – a Fejlődési lapokhoz – kapcsolódóan az alábbi fontos kiegészítéseket fűzzük:
A testmagasságra (testhosszúságra) vonatkoztatott testtömeg ábrák használata során nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezeknél, a 0–2 éves, a 0–6 éves, a 0–10 éves illetve a 0–18 éves korcsoportok testmagasság (testhosszúság) cm-eihez tartozó testsúly adatokat minden életkort figyelembe véve, összevontan szokás értékelni. Az életkor előrehaladtával az egy-egy életkorhoz tartozó testhosszúság/testmagasság értékek szóródása egyre nagyobb, és a tartományok jelentős mértékben átfedik egymást. Ennek, az élettanilag releváns összefüggésnek az ábrázolása során mutatkozó hiányosság kiküszöbölhető, ha a testhosszúság/testmagasság és testtömeg összefüggését korévenként mutatjuk be (lásd az alább megadott források 1. tételét).  

A Novo Nordisk felkérésére, a méhen belül eltöltött időtartamhoz képest kissúlyúak (small for gestational age, SGA szülöttek) terhességtartam szerinti alakulását az ún. svájci séma alapján határoztuk meg. Ennek megfelelően, a 2000-2009. évi magyarországi élveszületések közül azokat tekintettük SGA szülöttnek, akiknek a születéskori testtömege nem érte el a terhességtartamhoz tartozó átlagnak a szórás kétszeresével csökkentett ( -2SD) értékét. Ennek a terminológiának az élveszületettek kb. 3%-a felel meg. (A klasszikus – Battaglia FC & Lubchenco LO által kidolgozott – SGA értelmezés szerint viszont, amely meghatározás a 10. percentilisnél kisebb súlyúakat foglalja magában, értelem szerűen az élveszületettek kb. 10%-át öleli fel.)

A fiúkra és leányokra, terhességi hetek szerint kidolgozott születési súly, születési hossz és BMI határértékeket, „A testméretek terhességtartam szerinti -2SD értékei a 2000–2009. évi magyar élveszületések alapján„ című táblázatban találjuk. A számítások alap¬ját a 2000–2009. évi magyar élveszületések közül, a mintegy 950 ezer egyes születés képezi.

A svájci séma szerint, amely német születési adatok alapján került kidolgozásra, meghatározott kissúlyú, azaz SGA szülöttek (amely tehát az élveszülöttek 3%-át jelenti) kb. 10%-nál – az alábbi tanulmány szerint – az „utolérés” (catch up growth) jelensége nem észlelhető. (A kissúlyúak /a 2500g-nál kisebb súllyal születettek/ többsége a tapasztalat szerint 2 éves korra behozza növekedésben lemaradását) A 2009. évi élveszületések alapján a fenti séma szerint számított SGA szülöttek területi megoszlását mutatjuk be az „SGA szülöttek a 2009. évi élveszületések területi megoszlása alapján” c. táblázatban.

A számítás magyarországi adaptálásával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a hivatkozott irodalomban végzett számításokat, elemzéseket magyar adatokon nem állt módunkban elvégezni. Megbízásunk csak a svájci séma magyarországi adaptálására vonatkozott.

Joubert K.,  Darvay S., Ágfalvi R. (1996): A kóros elhízással vagy kóros soványsággal veszélyeztetett gyermekek közelítő szűrése. Szerk.: Joubert K. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet és az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet kiadványa. Budapest, 76 o.

Ágfalvi R., Blatniczky L., Darvay S., Joubert K. (2004): Útmutató és táblázatok a gyermekkori tápláltság megítéléséhez (szerk. Pintér A.). 3. sz. Módszertani levél, Országos Gyermekegészségügyi Intézet; 35. o. 

Joubert K., Darvay S., Ágfalvi R. (2004): A születéskori tápláltság hatása a gyermek növekedésére (Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat adatai alapján), In: Kaposvári J. (szerk.): „Egészség, Család, Iskola” Iskolások Egészségéért VI. Országos Konferencia, Budapest, 136–143. Joubert K., Darvay S., Ágfalvi R. (2005): A magyar gyermekek testmagasság (testhosszúság), testtömeg, BMI és a bőrredő-méretek referenciaátlagai és percentilis-görbéi születéstől 18 éves korig az országos longitudinális gyermeknövekedés-vizsgálat adatai alapján, In: Aszman A. és Békefi D. (szerk.): Iskolaegészségügy (gyakorlati ismeretek oktatási intézményeket ellátó orvosok és védőnők számára), Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, CD-melléklet VI/ 9., 10. és 11. fejezet; 48 o.

Joubert K., Darvay S., Ágfalvi R. (2006): A magyar gyermekek testmagasság (testhosszúság), testtömeg, BMI és a bőrredő-méretek referenciaátlagai és percentilis-görbéi születéstől 18 éves korig, és a testmagasság növekedési sebessége 2-18 év között az Országos Longitudinális Gyermek¬növekedés-vizsgálat adatai alapján, In: Maródi L. (szerk.): Gyermekgyógyászat, Medicina.

Joubert K., Mag K., M. van’t Hof, Darvay S., Ágfalvi R. (2006): A testmagasság növekedési sebessége 3 és 18 év között Magyarországon az ezredforduló időszakában (Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat adatai alapján), Gyermekgyógyászat 2006. 5. sz. 517–527.

Joubert K., Darvay S., Ágfalvi R. (2006): A magyar gyermekek testmagasság (testhosszúság), testtömeg, BMI és a bőrredő–méretek referencia átlagai és percentilis–görbéi születéstől 18 éves korig, és a testmagasság növekedési sebessége 2–18 év között az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés–vizsgálat adatai alapján. In: Maródi L. (szerk).: Gyermekgyógyászat – Medicina, 571–575. és 623–631.

Joubert K., Péter F. (2007): Magyar fiúk növekedésének referencia percentilisei születéstől 18 éves korig – Novo Nordisk Hungária Kft. 1–6. o.

Joubert K., Péter F. (2007): Magyar leányok növekedésének referencia percentilisei születéstől 18 éves korig – Novo Nordisk Hungária Kft. 1–6. o.

Joubert K., Péter F. (2007): Magyar fiúk és leányok fejlődési adatai születéstől 18 éves korig – (testtömeg) Novo Nordisk Hungária Kft. 1–2. o.

Joubert, K., Gyenis, G., Darvay, S.,Csukás A.,  Ágfalvi, R. (2008): Magyar fiúk és leányok testmagasságának referenciapercentilisei születéstől 18 éves korig, és a másodlagos nemi jellegek referenciaértékei – Joubert K., Péter F. (szerk.) A Házi gyermekorvosok részére készített növekedési, fejlődési lap – Novo Nordisk Hungária Kft. 1–2. o.

Joubert K., Mag K., Darvay S., M.van’t Hof, Ágfalvi R. (2007): Növekedés és fejlődés – A gyermekek testmagasság, testtömeg, fejkerület és mellkaskerület, BMI referencia–értékei és percentilis görbéi születéstől 18 éves korig; A testmagasság életkor szerinti növekedési üteme 3-18 év között – In: Békefi D. (Szerk.): Gyermekgyógyászati Vademecum – Melinda Kiadó és Reklámügynökség, Budapest, I/69–94. o.

Joubert Kálmán - Gyenis Gyula (2001): A 18 éves sorköteles ifjak egészségi állapota, testfejlettsége I. KSH NKI Kutatási Jelentések 70. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. 125 o.

Joubert Kálmán (szerk.) (2006): Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat eredményei születéstől 18 éves korig I. KSH NKI Kutatási Jelentések 83. KSH Népességtudomány Kutatóintézet, Budapest. 128 o.