A Magyarországról Ausztriába irányuló idősgondozói migráció - Egy kvalitatív kutatás eredményei a dél-baranyai térségből induló idősgondozói migráció mechanizmusáról

Gábriel Dóra

Absztrakt


Az időskorúak népességen belüli arányának növekedése új kihívásokat állít a társadalmak elé. Az érintett országok intézményrendszere nem képes minden esetben olyan formában biztosítani az idősek és rászorulók gondozását, amely mind az érintetteknek, mind a közvetlen hozzátartozóik számára kedvező lenne. A megnövekedett szükségletre adott válaszok egyike a külföldi munkaerő bevonása a gondozási szektorba. Vizsgálatunk középpontjában az Ausztriát megcélzó, Dél-Baranyából induló házi idősgondozók munkavállalása áll. A kibocsátó térségben a rendszerváltást követően a foglalkoztatottság erőteljes csökkenése több tízezer ember életére gyakorolt közvetlen hatást Pécsen és környékén. Kutatásunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk az összefüggést az idősgondozók egykori pályája és a napjainkban megvalósuló külföldi munkavállalása között, emellett bemutatjuk az idősgondozói iparág intézményrendszerét. Az empirikus kutatás terepmunkán és kombinált interjútechnikán alapul, a jelen elemzés összesen 28 interjút foglal magában. A Kutatási jelentésben tárgyalt fő témakörök a következők: 1) migrációs motivációk és a migrációról szóló döntéshozatali mechanizmus, 2) migrációs narratívák, 3) a migráció következtében megváltozó családi viszonyok, 4) a Magyarországról induló idősgondozói intézményrendszert működtető szereplők és struktúrák, a gondozói munka jellemzői. Megállapítottuk, hogy előnyösebb helyzetbe kerülnek Ausztriában azok az idősgondozók, akik már otthon is a gondozás területén dolgoztak, és azok, akik erős etnikai településhálózattal rendelkeznek. A kérdezettek leggyakrabban az ellehetetlenülés narratívájában mesélték el migrációs történetüket, amely narratívatípus egyik lényegi eleme, hogy a migrációról szóló döntés családi stratégiaként születik meg.

Kulcsszavak


gondozói migráció, munkamigráció, transznacionális családok, idősödés, globális egyenlőtlenségek

Teljes szöveg:

PDF


DOI: http://dx.doi.org/10.21543/Kut.2019.101