Termékenységi átmenet a 19–20. századi Magyarországon mikroperspektívából
A kutatás célja – kapcsolódva az EHPS-Network nemzetközi ESF-pályázatához – longitudinális mikroadatbázis építése anyakönyvi és népszámlálási adatokkal (19–20. század) és a termékenységi átmenet lefolyásának, hátterének elemzése.
A magyarországi termékenységi átmenet 19–20. századi folyamatának és oksági viszonyainak feltérképezésére korábban is léteztek törekvések. A kérdés vizsgálatában hosszú ideig a makroperspektíva dominált. A népszámlálási adatok feldolgozásán alapuló országos termékenységvizsgálatok viszonylag későn indultak, amikor már egyébként a termékenységcsökkenés javában zajlott Magyarországon. A családrekonstitúciós vizsgálatok a termékenységcsökkenést megelőző korai születéskorlátozásra fókuszáltak. Alapvető probléma, hogy a jelenséget teljes folyamatában nem látjuk, és az oksági viszonyok továbbra is nagyobbrészt ismeretlenek. A projekt célja, hogy a 19–20. századi magyarországi termékenységcsökkenéssel kapcsolatos meglévő hiányokat pótolja. A projekt csatlakozik a legújabb nemzetközi kutatásokhoz, amelyek individuális szintű és longitudinális adatok felhasználásával próbálják megérteni az egyének és családok szintjén hozott döntéseket és reprodukciós változásokat.
Két mikrorégió szintjén családrekonstitúciós adatok és egyéni szintű népszámlálási adatok feldolgozásával vizsgáljuk a termékenységcsökkenés évszázados folyamatát és az azzal összefüggő oksági mechanizmusokat. Azt kutatjuk, hogy milyen összefüggés létezett a gazdasági-társadalmi modernizáció (iparosodás, művelődés, halandósági viszonyok javulása) és a termékenységcsökkenés között, továbbá, hogy miként változott a gyermekszám és a társadalmi mobilitás közötti összefüggése a termékenységi átmenet előtt és alatt.
Témavezető: Őri Péter
Közreműködő kutató: Pakot Levente
Kapcsolódó intézeti publikációk
Őri Péter (2019): Entering the reproductive phase of life: first marriages in Zsámbék, Hungary (1720–1945). In Glavatskaya, Elena – Thorvaldsen, Gunnar – Fertig, Georg – Szołtysek, Mikolaj (eds.): Nominative data in demographic research in the East and the West. Ural University Press, Ekaterinburg, 97–120.
Őri Péter (2018): A termékenységi átmenet mintái egy mikrorégióban (Zsámbék, Tök és Perbál) a 19. század végén, a 20. század első felében. Demográfia, 61(1), 53–90.
Pakot Levente (2016): Társadalmi státusz és gyermekvállalás a Nyugat-Dunántúlon: Bük, 1850–1939. Korall Társadalomtörténeti Folyóirat, (63), 130-157.
Őri Péter – Pakot Levente (2015): Termékenységi átmenet mikroperspektívából 1970-es retrospektív adatok alapján. Demográfia, 58(2-3), 117–144.
Pakot, Levente – Őri, Péter (2015): Socioeconomic and religious differentials in marital fertility during the fertility transition: A micro-level study from Western Hungary, 1850–1939. Demográfia English Edition, 58(5), 5–37.
Pakot Levente (2015): Házasságkötés és első gyermekvállalás: Büki és csepregi női életutak a XX. században. Vasi Szemle 69(6), 992-1004.
Őri Péter (2014): Mozaikok… Három Pest megyei község (Zsámbék, Tök, Perbál) népességtörténeti vázlata. In Őri Péter (szerk.): Szám- (és betű)vetés. Tanulmányok Faragó Tamás tiszteletére. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 207–245.
Pakot Levente (2014): Gyermekvállalás a demográfiai átmenet idején Nyugat-Dunántúlon. 1970-es retrospektív termékenységi adatok mikro-demográfiai elemzése. In Őri Péter (szerk.): Szám-(és betű)vetés. Tanulmányok Faragó Tamás tiszteletére. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2014. 247–270.
113100. sz. OTKA kutatás (2014-2018)