Média
Születésszabályozás, fogamzásgátlás
Hatvan évvel ezelőtt hozták forgalomba az USA-ban az első fogamzásgátló tablettát – derül ki a Nők Lapja cikkéből. Az első tablettáról csak az üvegen szereplő apró betűs rész figyelmes elolvasása után derült ki, hogy a menstruáció szabályozása mellett a teherbe esést is gátolja. Erre a praktikára azért volt szükség, mert egy sor amerikai államban ekkor még tiltották a születésszabályozást – írja a hetilap, melynek összeállításában szakértőként nyilatkozik tudományos titkárunk, Makay Zsuzsa egyebek közt arról, hogy a magyar nők hogyan és milyen arányban védekeznek.
Változó népszámlálási módszertan Szlovákiában
A jövő évi népszámlálás nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó módszertana egy fontos ponton változik Szlovákiában. Míg korábban mindenki egy nemzetiséghez tartozást választhatott, 2021-ben egy másik, második nemzetiség megadása is lehetségessé válik.
Mi az itthoni gyakorlat? Magyarországon az 1990-es népszámláláskor még a válaszadónak csak egy nemzetisége lehetett, de a 2001-es népszámlálás során a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre már több választ is be lehetett jelölni. 2011-re Magyarország még tovább lépett: ekkor már két külön kérdés vonatkozott a nemzetiségre. Ehhez a jelenleg is érvényben lévő magyarországi gyakorlathoz nagyon hasonló lesz a 2021. évi szlovákiai eljárás, ahol először a „Mi az ön nemzetisége?” kérdésre kell válaszolni, utána az „Egy másik nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következik.
A kettős nemzetiség megjelölésével kétségkívül nehezebben lesznek majd értelmezhetők a népszámlálási adatok. A változó módszertanról és a többféle értelmezési lehetőségekről szól kollégánk, Kapitány Balázs Többes nemzetiségi jelölés a népszámláláson - mire készüljünk? című írása, amely a pozsonyi Új Szóban jelent meg.
Koronavírus: vajon lesz -e hatással a születésszámra?
Valószínűleg leghamarabb jövő év augusztusában kaphatunk érdemi választ a címben feltett kérdésre, ugyanis a koronavírus születésszámokra gyakorolt hatásait itthon számos tényező befolyásolja. Mint tudományos főmunkatársunk, Kapitány Balázs a Qubit.hu-nak kifejtette: Magyarországon a családtámogatási intézkedések már az év első felében elkezdték éreztetni hatásukat, ezért nehéz lesz elkülöníteni a vírus miatti változásokat az egyéb trendektől. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a karantén idején az egészségügyi rendszer nem a megszokott módon működött, egyebek közt a meddőségi kezeléseket is megnehezítette, bár a lombikbébik száma a termékenységi adatokat csak minimális mértékben befolyásolják.
Globális népesedés a következő évtizedekben
A Klubrádió Reggeli gyors című műsorának volt vendége tudományos főmunkatársunk, Melegh Attila 2020. július 16-án. Az elkövetkezendő évtizedek globális folyamataiba ágyazott túlnépesedési kérdésekről, idősödő társadalomról, a magyar népesség számának alakulásáról fejtette ki álláspontját a műsor utolsó negyedórájában (2:01-től hallgatható).
Idősgondozás: Baranyából Ausztriába
Tudományos segédmunkatársunk, Gábriel Dóra tanulmányáról cikkezett a 24.hu, mely a Dél-Baranyából Ausztriába irányuló gondozói migráció kiváltó okait, annak nehézségeit vizsgálja. A tanulmány részletesen elemzi azokat a családi és gazdasági körülményeket, amelyek eredőjeként megszületik a külföldi munkavállalásról szóló döntés.
Mit hoz a jövő?
Jövőbeli demográfiai folyamatokról, a születések számának alakulásáról, népességfogyásról, öregedésről, és a várható élettartamról adott átfogó interjút a Portfolio.hu-nak a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, Spéder Zsolt.
Demográfiai csúcs: soktényezős gyermekvállalás
A közelmúltban megrendezett III. Budapesti Demográfiai Csúcson számos nemzet képviseltette magát. Az eseményről a Kossuth Rádió Vendég a háznál című műsora is beszámolt, idézve a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóját is. Spéder Zsolt egyebek közt kiemelte: a gyermekvállaláshoz a megfelelő párkapcsolati kultúra éppúgy hozzátartozik, mint a biztos anyagiak megléte. Hozzátette: bár a gyermekvállalási hajlandóság javul, a szülőképes nők számának csökkenése rontja a mérleget.
Nem valószínű a bébibumm
Bár nem születik több gyerek, ennek ellenére a teljes termékenységi arányszám jobb, mint korábban: a 2010-es évek eleji 1,23-ról napjainkra 1,49-re emelkedett. Az ellentmondás hátterében az áll, hogy évről évre drasztikusan csökken a szülőképes korban lévő nők aránya. Az egyre kisebb létszámú női generációknak kellene sokkal több gyereket vállalnia, hogy a születésszám megugorjon. A Magyar Hangnak nyilatkozott kutatónk Makay Zsuzsanna a hétpontos családvédelmi akcióterv kapcsán.
Ki lehet itt a rossz fiú?
Kapitány Balázs a kormány terveiről: a kritikák egy része jogos, de miért ne honorálhatná az állam pénzzel, hogy gyermeket vállalunk? A hétpontos családvédelmi tervről a 2019. február 21-én megjelent Magyar Narancsban olvashat.
Fognak anyagi haszonért szülni a magyarok?
Alapvetően jók és átgondoltak a kormány hétpontos családvédelmi intézkedései, de a kívánt gyerekszámot vélhetően ezekkel sem sikerül majd elérni - nyilatkozta a hvg.hu-nak intézetünk demográfusa, Kapitány Balázs.