Média
Magyarok a Kárpát-medencében
A magyarországi demográfiai folyamatokra pozitív hatással volt a mintegy 30 éve tartó áttelepedési hullám: három évtized alatt hozzávetőleg 350 ezer, az átlagosnál fiatalabb és képzettebb erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar telepedett le Magyarországon. Nélkülük Magyarország népessége már 10 évvel korábban 10 millió alá csökkent volna - idézi a Maszol.ro a Demográfiában megjelent, A Kárpát-medencei magyarság népesség-előreszámítása, 2011-2051. című tanulmányt, melynek kutatónk, Pakot Levente a társszerzője. A cikk kitér arra, hogy 1990-ben még 12,9 millió magyar élt a Kárpát-medencében, 2016-ban azonban már csak hozzávetőleg 12 millióan voltunk. A különféle szcenáriókat összevetve 2051-re jó esetben a magyarság lélekszáma a Kárpát-medencében 9,7 millió lesz, ellenben ha a demográfiai folyamatok a lehető legrosszabb forgatókönyvet fogják követni, akkor csupán 7,75 millió.
Termékenység alakulása a vírus idején
A családpolitikai intézkedések révén a termékenységi arányszámot tekintve az EU utolsó előtti helyéről a középmezőnybe került Magyarország, de nem biztos, hogy ez elég lesz a vírus okozta krízissel szemben. A válságok, így a koronavírus járvány okozta gazdasági válság is kedvezőtlenül befolyásolhatja a termékenység alakulását. Ugyanakkor egyelőre nem ismert, hogy a vírus hatása mennyire lesz tartós, mert ideális esetben a mélypont után 2-3 évvel megszülethetnek a kívánt gyermekek - idézi kutatónkat, Kapitány Balázst a HVG. A hetilap cikke utal kutatónk Murinkó Líviával közösen írt, Párkapcsolati változások, termékenységi trendek című tanulmányára is, melyből kiderül, hogy a gyermekvállalás nem tisztán racionális, és főként nem pusztán anyagi döntés.
Influenza vs. koronavírus
A HVG összeállítást közöl két kutatónk, Kovács Katalin és Pakot Levente adatgyűjtésére támaszkodva arról, hogy milyen nehézségekbe ütközik az influenza valamint a koronavírus okozta halálesetek összehasonlítása.
Kitolódó családalapítás
A rendszerváltozás a felnőtté válás mérföldköveit jelentősen megváltoztatta: a nagy döntések meghozatala - mint például házasságkötés, első gyermek - időben kitolódott. A szülővé válás átlagos életkora 1988-89 tájékán még 23 év volt, most azonban már 28 év körül szóródik. A halasztásban jelentős szerepet játszik a felsőoktatási expanzió is. A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója, Spéder Zsolt az Inforádiónak adott interjújában arról is beszélt, hogy miként változott az élettársi kapcsolatban élők részaránya és miért stabilizálódik nehezen a családalapítás felé vezető út.
Népesség előreszámítás: tovább fogyunk?
Magyarország és a határain kívül élő magyar közösségek lélekszámának változása nagy hatással lehet az ország társadalmi és gazdasági pozícióira és kapcsolatrendszerére. A Kárpát-medencében élő magyarság számának alakulására több forgatókönyv is létezik. Az egyik hipotézis szerint a teljes Kárpát-medencei magyarság száma 2011 és 2051 között mintegy 3 millió fővel fog fogyatkozni. Kutatónk, Pakot Levente társszerzője annak a Demográfiában megjelent tanulmánynak, melyet a HVG Ténytár idéz.
Mennyire nehéz a teherbeesés 30 éves kor felett?
Az életkor előrehaladtával szignifikánsan csökken a spontán fogantatás esélye, és a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonysága is lényegesen rosszabb. Az életkor emelkedésével párhuzamosan romló esélyeket számszerűsíti kutatónk, Makay Zsuzsanna a Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adataira támaszkodva. A Demográfia folyóiratunkban megjelent elemzésről a Novekedes.hu közölt cikket.
Fogantatás: segít az orvostudomány
A gyermekvállalás minden negyedik-ötödik pár esetében nehézségekbe ütközik Magyarországon. A teherbeesést ugyanakkor segítheti az úgynevezett asszisztált reprodukció. Kutatónk, Makay Zsuzsanna Demográfia című folyóiratunkban megjelent tanulmányára támaszkodva közölt cikket a HVG.
Gyermekvállalás: lassan emelkedő termékenység
Jelentős részben a KSH Népességtudományi Kutatóintézet munkatársainak kutatásaira és publikációira alapozó, a magyarországi demográfiai helyzetet összefoglaló cikk jelent meg a Telex.hu -n. A cikk megállapítja, hogy míg a magyar nők saját bevallásuk szerint nagyjából átlagosan két gyermeket szeretnének, végül ennél kevesebb gyermeket szülnek: jelenleg tíz kismamára valamivel több mint 15 újszülött jut. Az idei év első kilenc hónapjában a születésszám közel 5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és szeptemberre 1,56-ig kúszott fel a termékenységi ráta. Mindazonáltal a vágyott és a megszülető babák közötti űrben van még további mozgástere a gyerekvállalást ösztönző szakpolitikáknak. Tény ugyanakkor, hogy a gyermekvállalást ösztönző, univerzálisan működő szakpolitikai csomag nem létezik.
Magyarországon egyelőre még gyenge a gyermeket nevelő nők munkajogi védelme, sok diszkrimináció éri a munkaerőpiacra visszatérni kívánó kisgyerekes anyákat – idézi a cikk a Népességtudományi Kutatóintézet demográfusát, Kapitány Balázst. Egyes kutatási eredmények szerint a második, harmadik gyerek születésének esélyét növeli, ha kiegyenlítettebbek otthon a viszonyok, és az apa is kiveszi a részét a gyerekekkel kapcsolatos teendőkből. Ugyanakkor nincs biztos recept, hogyan kell hathatósan elősegíteni az ilyen társadalmi változásokat. Romániában például egy az egyben átvették a skandináv mintát a kötelező apahónappal, de ennek nem volt mérhető hatása a termékenységre, mert valószínűleg túl idegen elemnek bizonyult a helyi kultúrában.
Sokismeretlenes gyermekvállalás
A házasság és a gyermekszületés között ma már jóval gyengébb az ok-okozati kapcsolat, mint 15-20 évvel ezelőtt. Ezért, bár jó jel a házasságok számának növekedése, ebből még nem következik, hogy a frigyet követő 9 hónap múlva megszületik a gyerek - idézte az Index.hu Kapitány Balázst. A Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa rámutatott arra is, hogy a gyermekvállalás tekintetében sok a szubjektív elem, vagyis míg a házasságkötésekre egyértelműen kedvezően hatnak a családpolitikai intézkedések, a születések számát már kevésbé befolyásolják.
Születésszabályozás, fogamzásgátlás
Hatvan évvel ezelőtt hozták forgalomba az USA-ban az első fogamzásgátló tablettát – derül ki a Nők Lapja cikkéből. Az első tablettáról csak az üvegen szereplő apró betűs rész figyelmes elolvasása után derült ki, hogy a menstruáció szabályozása mellett a teherbe esést is gátolja. Erre a praktikára azért volt szükség, mert egy sor amerikai államban ekkor még tiltották a születésszabályozást – írja a hetilap, melynek összeállításában szakértőként nyilatkozik tudományos titkárunk, Makay Zsuzsa egyebek közt arról, hogy a magyar nők hogyan és milyen arányban védekeznek.