Média
Kitolódó családalapítás
A rendszerváltozás a felnőtté válás mérföldköveit jelentősen megváltoztatta: a nagy döntések meghozatala - mint például házasságkötés, első gyermek - időben kitolódott. A szülővé válás átlagos életkora 1988-89 tájékán még 23 év volt, most azonban már 28 év körül szóródik. A halasztásban jelentős szerepet játszik a felsőoktatási expanzió is. A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója, Spéder Zsolt az Inforádiónak adott interjújában arról is beszélt, hogy miként változott az élettársi kapcsolatban élők részaránya és miért stabilizálódik nehezen a családalapítás felé vezető út.
Népesség előreszámítás: tovább fogyunk?
Magyarország és a határain kívül élő magyar közösségek lélekszámának változása nagy hatással lehet az ország társadalmi és gazdasági pozícióira és kapcsolatrendszerére. A Kárpát-medencében élő magyarság számának alakulására több forgatókönyv is létezik. Az egyik hipotézis szerint a teljes Kárpát-medencei magyarság száma 2011 és 2051 között mintegy 3 millió fővel fog fogyatkozni. Kutatónk, Pakot Levente társszerzője annak a Demográfiában megjelent tanulmánynak, melyet a HVG Ténytár idéz.
Mennyire nehéz a teherbeesés 30 éves kor felett?
Az életkor előrehaladtával szignifikánsan csökken a spontán fogantatás esélye, és a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonysága is lényegesen rosszabb. Az életkor emelkedésével párhuzamosan romló esélyeket számszerűsíti kutatónk, Makay Zsuzsanna a Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adataira támaszkodva. A Demográfia folyóiratunkban megjelent elemzésről a Novekedes.hu közölt cikket.
Fogantatás: segít az orvostudomány
A gyermekvállalás minden negyedik-ötödik pár esetében nehézségekbe ütközik Magyarországon. A teherbeesést ugyanakkor segítheti az úgynevezett asszisztált reprodukció. Kutatónk, Makay Zsuzsanna Demográfia című folyóiratunkban megjelent tanulmányára támaszkodva közölt cikket a HVG.
Gyermekvállalás: lassan emelkedő termékenység
Jelentős részben a KSH Népességtudományi Kutatóintézet munkatársainak kutatásaira és publikációira alapozó, a magyarországi demográfiai helyzetet összefoglaló cikk jelent meg a Telex.hu -n. A cikk megállapítja, hogy míg a magyar nők saját bevallásuk szerint nagyjából átlagosan két gyermeket szeretnének, végül ennél kevesebb gyermeket szülnek: jelenleg tíz kismamára valamivel több mint 15 újszülött jut. Az idei év első kilenc hónapjában a születésszám közel 5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és szeptemberre 1,56-ig kúszott fel a termékenységi ráta. Mindazonáltal a vágyott és a megszülető babák közötti űrben van még további mozgástere a gyerekvállalást ösztönző szakpolitikáknak. Tény ugyanakkor, hogy a gyermekvállalást ösztönző, univerzálisan működő szakpolitikai csomag nem létezik.
Magyarországon egyelőre még gyenge a gyermeket nevelő nők munkajogi védelme, sok diszkrimináció éri a munkaerőpiacra visszatérni kívánó kisgyerekes anyákat – idézi a cikk a Népességtudományi Kutatóintézet demográfusát, Kapitány Balázst. Egyes kutatási eredmények szerint a második, harmadik gyerek születésének esélyét növeli, ha kiegyenlítettebbek otthon a viszonyok, és az apa is kiveszi a részét a gyerekekkel kapcsolatos teendőkből. Ugyanakkor nincs biztos recept, hogyan kell hathatósan elősegíteni az ilyen társadalmi változásokat. Romániában például egy az egyben átvették a skandináv mintát a kötelező apahónappal, de ennek nem volt mérhető hatása a termékenységre, mert valószínűleg túl idegen elemnek bizonyult a helyi kultúrában.
Sokismeretlenes gyermekvállalás
A házasság és a gyermekszületés között ma már jóval gyengébb az ok-okozati kapcsolat, mint 15-20 évvel ezelőtt. Ezért, bár jó jel a házasságok számának növekedése, ebből még nem következik, hogy a frigyet követő 9 hónap múlva megszületik a gyerek - idézte az Index.hu Kapitány Balázst. A Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa rámutatott arra is, hogy a gyermekvállalás tekintetében sok a szubjektív elem, vagyis míg a házasságkötésekre egyértelműen kedvezően hatnak a családpolitikai intézkedések, a születések számát már kevésbé befolyásolják.
Születésszabályozás, fogamzásgátlás
Hatvan évvel ezelőtt hozták forgalomba az USA-ban az első fogamzásgátló tablettát – derül ki a Nők Lapja cikkéből. Az első tablettáról csak az üvegen szereplő apró betűs rész figyelmes elolvasása után derült ki, hogy a menstruáció szabályozása mellett a teherbe esést is gátolja. Erre a praktikára azért volt szükség, mert egy sor amerikai államban ekkor még tiltották a születésszabályozást – írja a hetilap, melynek összeállításában szakértőként nyilatkozik tudományos titkárunk, Makay Zsuzsa egyebek közt arról, hogy a magyar nők hogyan és milyen arányban védekeznek.
Változó népszámlálási módszertan Szlovákiában
A jövő évi népszámlálás nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó módszertana egy fontos ponton változik Szlovákiában. Míg korábban mindenki egy nemzetiséghez tartozást választhatott, 2021-ben egy másik, második nemzetiség megadása is lehetségessé válik.
Mi az itthoni gyakorlat? Magyarországon az 1990-es népszámláláskor még a válaszadónak csak egy nemzetisége lehetett, de a 2001-es népszámlálás során a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre már több választ is be lehetett jelölni. 2011-re Magyarország még tovább lépett: ekkor már két külön kérdés vonatkozott a nemzetiségre. Ehhez a jelenleg is érvényben lévő magyarországi gyakorlathoz nagyon hasonló lesz a 2021. évi szlovákiai eljárás, ahol először a „Mi az ön nemzetisége?” kérdésre kell válaszolni, utána az „Egy másik nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következik.
A kettős nemzetiség megjelölésével kétségkívül nehezebben lesznek majd értelmezhetők a népszámlálási adatok. A változó módszertanról és a többféle értelmezési lehetőségekről szól kollégánk, Kapitány Balázs Többes nemzetiségi jelölés a népszámláláson - mire készüljünk? című írása, amely a pozsonyi Új Szóban jelent meg.
Koronavírus: vajon lesz -e hatással a születésszámra?
Valószínűleg leghamarabb jövő év augusztusában kaphatunk érdemi választ a címben feltett kérdésre, ugyanis a koronavírus születésszámokra gyakorolt hatásait itthon számos tényező befolyásolja. Mint tudományos főmunkatársunk, Kapitány Balázs a Qubit.hu-nak kifejtette: Magyarországon a családtámogatási intézkedések már az év első felében elkezdték éreztetni hatásukat, ezért nehéz lesz elkülöníteni a vírus miatti változásokat az egyéb trendektől. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a karantén idején az egészségügyi rendszer nem a megszokott módon működött, egyebek közt a meddőségi kezeléseket is megnehezítette, bár a lombikbébik száma a termékenységi adatokat csak minimális mértékben befolyásolják.
Globális népesedés a következő évtizedekben
A Klubrádió Reggeli gyors című műsorának volt vendége tudományos főmunkatársunk, Melegh Attila 2020. július 16-án. Az elkövetkezendő évtizedek globális folyamataiba ágyazott túlnépesedési kérdésekről, idősödő társadalomról, a magyar népesség számának alakulásáról fejtette ki álláspontját a műsor utolsó negyedórájában (2:01-től hallgatható).