Média
Így változott a gyermekvállalás attitűdje Magyarországon
Így változott a gyermekvállalás attitűdje Magyarországon: a vg.hu ezzel a címmel idézte Kohorsz '18 kutatásunk első, várandósok körében végzett adatfelvételi hullámának eredményeit.
Kombinált várandósgondozás
A több mint nyolcezer, 13-49 év közötti kismama megkérdezésével készült kutatás szerint nagyjából egyharmad-egyharmad arányban voltak azok, akik csak a magán-, illetve csak a tb által finanszírozott terhesgondozást vették igénybe, és szintén nagyjából egyharmad azok aránya, akik magán- és állami terhesgondozást egyaránt igénybe vettek - idézi a HVG Ténytár a Kohorsz '18 magyar születési kohorszvizsgálat adatait.
Megváltozott gyermekvállalási minták
Intézetünk igazgatója, Dr. Spéder Zsolt a Portfolio.hu-nak adott interjút az elmúlt és az elkövetkező évtizedek termékenységi trendjeiről.
Házasságkötés várandósan
A klasszikus demográfiai elemzésekben régóta ismert és kutatott az a jelenség, amikor egy gyermek – jellemzően az anya első gyermeke - házasságon kívül fogan meg, azonban már házasságba születik. Tudományos főmunkatársunk, Kapitány Balázs erről a viszonylag keveset kutatott témáról írt cikket Korfa című népesedési hírlevelünkbe, melyet a közelmúltban a Világgazdaság is idézett.
A gazdasági napilap kiemeli a cikk főbb megállapításait, miszerint a nem házas várandósok legnagyobb arányban a hetvenes évek közepén döntöttek a házasság megkötése mellett. Magyarországon 1975-77-ben 100 teherbe esett, nem házas nőből 63 megházasodott, mire a gyermek megszületett. Ez arra utal, hogy akkoriban társadalmi értelemben ez számított a normának megfelelő viselkedésnek. Az ilyen esetekben megházasodók aránya ezt követően egyértelműen csökkenni kezdett, és 2005 és 2018 közötti időszakra teljesen átrendeződött az arány. A szokványos az lett, hogy a házasságon kívül fogant gyermekek házasságon kívül születnek is meg. Az így házasságra lépők aránya 20 százalék alatt maradt. A babaváró támogatás azonban lényegesen változtatott a jelenségen. 2019 egészében 25 százalékra nőtt a várandósok házasodási aránya, de az év második felében szülő nőknél már elérte a 30 százalékot, ami a 90-es évek közepére jellemző érték.
Munka-család egyensúly
A Napi.hu a Kohorsz '18 kutatására támaszkodva arról ír, hogy a kisgyermekes anyák milyen arányban tudnak eleget tenni az egyik legnehezebb feladatuknak, a munka és a család közötti egyensúly fenntartásának. A kisgyerekes anyák bő harmada már aktívan dolgozik a gyermeke kétéves kora környékén. A dolgozó anyák közel fele épp elegendőnek tartja a gyermekével töltött időt, 14 százalékuk hetente többször is túl fáradt az otthoni teendőihez - derül ki a cikkből.
Orvosválasztás a szülészeteken
Az Atv.hu a Hetek cikkét idézi, melyben a Kohorsz ’18 kutatásaira támaszkodva rámutatnak: a kismamák mintegy kétharmada részben vagy teljesen magánellátást vesz igénybe. A várandósok 36 százaléka járt kizárólag tb-finanszírozott nőgyógyászati kezelésekre, további 34 százalékuk kizárólag magánorvosi ellátást vett igénybe, míg 30 százalék a magánellátás mellett párhuzamosan állami szolgáltatásokban is részesült.
Hányan élünk majd 2050-ben Magyarországon?
A Klubrádió Esti gyors című műsorának volt vendége tudományos munkatársunk, Tóth G. Csaba 2021. június 28-án. Kutatónkat annak kapcsán kérdezték, hogy az Eurostat a közelmúltban tette közzé 2050-re szóló prognózisát a magyar népesség számának és korstruktúrájának alakulásáról. (A felvétel 31:20-től hallható.)
Egyszülős családok: magas szegénységi kockázat
Az elmúlt tíz év emelt családtámogatásainak hatására jelentősen csökkent a párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő családok szegénységi kockázata. Ugyanakkor az egyszülősöké továbbra is nagyon magas. Magasabb, mint a nagycsaládosoké, akik korábban szintén komoly szegénységi kockázattal bírtak – idézi az Index.hu Monostori Judit tudományos főmunkatársunkat annak kapcsán, hogy a közelmúltban az Országgyűlés elé került az elmaradt tartásdíjak ügye.
Monostori Judit kutatásai azt is megmutatták, hogy a tartásdíjjal kapcsolatos problémák többnyire már a kapcsolatban gyökereznek, amikor a szülők nem, vagy nem eléggé osztják meg a gondoskodási feladatokat. Így az apa jellemzően már akkor is kevésbé veszi ki a részét a gyermek körüli teendőkből, amikor még együtt élnek a szülők.
Ahol viszont egyenlőbben oszlanak meg a gyermeknevelés feladatai, ott a válás után is nagyobb eséllyel érzékeli mindkét szülő, hogy továbbra is ugyanúgy kötelessége a gyermekéért anyagi és más értelemben is felelősséget vállalni – írja az Index.hu.
Koronavírus és többlethalálozás Magyarországon
Tudományos munkatársunk, Tóth G. Csaba Korfa című kiadványunkban megjelent, Többlethalandóság a koronavírus-járvány miatt Magyarországon 2020-ban című tanulmányát több sajtóorgánum is idézte. A népesedési hírlevelünkben megjelent írásra a 444.hu, a Hvg.hu, valamint a Telex.hu is hivatkozott.
Csökkenőben a hagyományos szülés
Az egész világban emelkedik a császármetszések aránya, így Európában és azon belül Magyarországon is. A tendencia részben azzal magyarázható, hogy növekszik az anyák életkora, gyakoribb a mesterséges megtermékenyítés, továbbá a túlsúly is egyre elterjedtebb az anyák körében. A Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adatait is felhasználva járta körül a kérdést kutatónk, Boros Julianna. A Császármetszések növekvő trendje a világban és Magyarországon címmel megjelent cikkéről - melyet népesedési hírlevelünk, a Korfa közölt - ezúttal a HVG Ténytár írt.