Média
Hányan élünk majd 2050-ben Magyarországon?
A Klubrádió Esti gyors című műsorának volt vendége tudományos munkatársunk, Tóth G. Csaba 2021. június 28-án. Kutatónkat annak kapcsán kérdezték, hogy az Eurostat a közelmúltban tette közzé 2050-re szóló prognózisát a magyar népesség számának és korstruktúrájának alakulásáról. (A felvétel 31:20-től hallható.)
Egyszülős családok: magas szegénységi kockázat
Az elmúlt tíz év emelt családtámogatásainak hatására jelentősen csökkent a párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő családok szegénységi kockázata. Ugyanakkor az egyszülősöké továbbra is nagyon magas. Magasabb, mint a nagycsaládosoké, akik korábban szintén komoly szegénységi kockázattal bírtak – idézi az Index.hu Monostori Judit tudományos főmunkatársunkat annak kapcsán, hogy a közelmúltban az Országgyűlés elé került az elmaradt tartásdíjak ügye.
Monostori Judit kutatásai azt is megmutatták, hogy a tartásdíjjal kapcsolatos problémák többnyire már a kapcsolatban gyökereznek, amikor a szülők nem, vagy nem eléggé osztják meg a gondoskodási feladatokat. Így az apa jellemzően már akkor is kevésbé veszi ki a részét a gyermek körüli teendőkből, amikor még együtt élnek a szülők.
Ahol viszont egyenlőbben oszlanak meg a gyermeknevelés feladatai, ott a válás után is nagyobb eséllyel érzékeli mindkét szülő, hogy továbbra is ugyanúgy kötelessége a gyermekéért anyagi és más értelemben is felelősséget vállalni – írja az Index.hu.
Koronavírus és többlethalálozás Magyarországon
Tudományos munkatársunk, Tóth G. Csaba Korfa című kiadványunkban megjelent, Többlethalandóság a koronavírus-járvány miatt Magyarországon 2020-ban című tanulmányát több sajtóorgánum is idézte. A népesedési hírlevelünkben megjelent írásra a 444.hu, a Hvg.hu, valamint a Telex.hu is hivatkozott.
Csökkenőben a hagyományos szülés
Az egész világban emelkedik a császármetszések aránya, így Európában és azon belül Magyarországon is. A tendencia részben azzal magyarázható, hogy növekszik az anyák életkora, gyakoribb a mesterséges megtermékenyítés, továbbá a túlsúly is egyre elterjedtebb az anyák körében. A Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adatait is felhasználva járta körül a kérdést kutatónk, Boros Julianna. A Császármetszések növekvő trendje a világban és Magyarországon címmel megjelent cikkéről - melyet népesedési hírlevelünk, a Korfa közölt - ezúttal a HVG Ténytár írt.
Egyre több a császármetszés
Száz újszülött közül már majdnem negyven császármetszéssel jön a világra Magyarországon, ezzel Európában nálunk az ötödik legmagasabb ezeknek a beavatkozásoknak az aránya, pedig ez a rutineljárásnak számító műtét is sok kockázatot hordoz. Kutatónk, Boros Julianna népesedési hírlevelünkben, a Korfában megjelent írása alapján közölt cikket a Novekedes.hu.
Magyarok a Kárpát-medencében
A magyarországi demográfiai folyamatokra pozitív hatással volt a mintegy 30 éve tartó áttelepedési hullám: három évtized alatt hozzávetőleg 350 ezer, az átlagosnál fiatalabb és képzettebb erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar telepedett le Magyarországon. Nélkülük Magyarország népessége már 10 évvel korábban 10 millió alá csökkent volna - idézi a Maszol.ro a Demográfiában megjelent, A Kárpát-medencei magyarság népesség-előreszámítása, 2011-2051. című tanulmányt, melynek kutatónk, Pakot Levente a társszerzője. A cikk kitér arra, hogy 1990-ben még 12,9 millió magyar élt a Kárpát-medencében, 2016-ban azonban már csak hozzávetőleg 12 millióan voltunk. A különféle szcenáriókat összevetve 2051-re jó esetben a magyarság lélekszáma a Kárpát-medencében 9,7 millió lesz, ellenben ha a demográfiai folyamatok a lehető legrosszabb forgatókönyvet fogják követni, akkor csupán 7,75 millió.
Termékenység alakulása a vírus idején
A családpolitikai intézkedések révén a termékenységi arányszámot tekintve az EU utolsó előtti helyéről a középmezőnybe került Magyarország, de nem biztos, hogy ez elég lesz a vírus okozta krízissel szemben. A válságok, így a koronavírus járvány okozta gazdasági válság is kedvezőtlenül befolyásolhatja a termékenység alakulását. Ugyanakkor egyelőre nem ismert, hogy a vírus hatása mennyire lesz tartós, mert ideális esetben a mélypont után 2-3 évvel megszülethetnek a kívánt gyermekek - idézi kutatónkat, Kapitány Balázst a HVG. A hetilap cikke utal kutatónk Murinkó Líviával közösen írt, Párkapcsolati változások, termékenységi trendek című tanulmányára is, melyből kiderül, hogy a gyermekvállalás nem tisztán racionális, és főként nem pusztán anyagi döntés.
Influenza vs. koronavírus
A HVG összeállítást közöl két kutatónk, Kovács Katalin és Pakot Levente adatgyűjtésére támaszkodva arról, hogy milyen nehézségekbe ütközik az influenza valamint a koronavírus okozta halálesetek összehasonlítása.
Kitolódó családalapítás
A rendszerváltozás a felnőtté válás mérföldköveit jelentősen megváltoztatta: a nagy döntések meghozatala - mint például házasságkötés, első gyermek - időben kitolódott. A szülővé válás átlagos életkora 1988-89 tájékán még 23 év volt, most azonban már 28 év körül szóródik. A halasztásban jelentős szerepet játszik a felsőoktatási expanzió is. A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója, Spéder Zsolt az Inforádiónak adott interjújában arról is beszélt, hogy miként változott az élettársi kapcsolatban élők részaránya és miért stabilizálódik nehezen a családalapítás felé vezető út.
Népesség előreszámítás: tovább fogyunk?
Magyarország és a határain kívül élő magyar közösségek lélekszámának változása nagy hatással lehet az ország társadalmi és gazdasági pozícióira és kapcsolatrendszerére. A Kárpát-medencében élő magyarság számának alakulására több forgatókönyv is létezik. Az egyik hipotézis szerint a teljes Kárpát-medencei magyarság száma 2011 és 2051 között mintegy 3 millió fővel fog fogyatkozni. Kutatónk, Pakot Levente társszerzője annak a Demográfiában megjelent tanulmánynak, melyet a HVG Ténytár idéz.