migrációs potenciál
A migrációs potenciál a vándorlási hajlandóságot jelenti. A vándorlási hajlandóságot a külföldi és belföldi vándorlásra vonatkozóan is vizsgálják. A migrációs potenciál mérése kérdőíves adatfelvételekkel történik, melynek során a külföldre történő vándorlási hajlandóságot több kérdéssel mérik. A kérdéssor kitér a lehetséges vándorlás hosszára (rövid vagy hosszú távú külföldi tartózkodás, kivándorlás), valamint a célországra is. Bizonyos esetekben arról is gyűjtenek adatokat a demográfusok, komolynak tekinthető-e a vándorlási hajlandóság, illetve, hogy tett-e már lépéseket tervei megvalósítása érdekében a válaszadó.
A migrációs potenciál közlésekor gyakran külön-külön elemzik a rövid és a hosszú távú munkavállalást és kivándorlást tervezők arányát. Magára a migrációs potenciálra vonatkozó adatok a migráció bármely típusára hajlandók összesített arányát jelentik a teljes népességen vagy adott népességcsoporton belül.
Magyarországon általában a migrációs potenciál mértékét az ilyen adatokat leggyakrabban közlő TÁRKI által kialakított kérdéssorral szokták mérni.
Mérési példa:
Migrációs potenciál (a TÁRKI kérdéssora)
A teljes migrációs potenciál mértéke a rendszerváltást követően 2012-ben volt a csúcson, akkor a magyarok 19 százaléka tervezte, hogy rövidebb vagy hosszabb időre külföldre menne dolgozni vagy külföldön élne. A migráció három típusa közül a hosszú és rövid távú munkavállalás a legnépszerűbb, azok aránya, akik külföldre költözést terveztek volna az eltelt 25 évben alacsony (legfeljebb 7 százalék) volt. A legnépszerűbb célországok minden esetben: Németország, Ausztria és Nagy-Britannia.
Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.