Kutatások
Szocioökonómiai státusz, digitális médiahasználat és kora gyermekkori fejlődés: A kutatás célja a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adatain elemezni a kora gyermekkori digitális médiahasználat magyarországi jellemzőit és a digitális médiahasználat gyermekfejlődésre gyakorolt hatásait, figyelembe véve a szocioökonómiai státusz jelentőségét. A kutatási projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával valósul meg.
Gazdasági ingadozások és demográfiai viselkedés Nyugat-Magyarországon, 1767-1914: A kutatás az élelmiszer árak évenkénti ingadozása és a demográfiai viselkedés (gyermekvállalás, házasodás, halandóság) közötti összefüggéseket vizsgálja egy nyugat-magyarországi rurális térségben (Csepreg és környéke) a 18. század közepétől a 20. század elejéig tartó időszakban.
SUSTAINWELL: A Sustainable Welfare: Rethinking the roles of Family, Market and State projekt a népesség idősödésének az európai társadalmakra gyakorolt hosszú távú társadalmi-gazdasági hatásaival foglalkozik.
Transforming Anxieties of Ageing in Southeastern Europe: A projekt keretében multidiszciplináris és összehasonlító kutatási módszerek segítségével vizsgáljuk az öregedés és a demográfiai változások folyamatait, diskurzusait, főbb jellegzetességeit, valamint az ezekkel járó kihívásokat Bulgáriában, Szerbiában, Romániában és Magyarországon.
Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat: A Kohorsz ‘18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (KSH NKI) által indított kutatás, amely a 2018/19-ben született gyermekek felnövekedését követi nyomon. A vizsgálat révén jobban megismerhetjük a magyarországi gyermekvállalási és gyermeknevelési körülményeket, valamint az itt születő gyermekek fejlődését meghatározó szülői, családi és társadalmi sajátosságokat. A felmérésben közel 9.000 gyermek és szüleik vesznek részt.
Betegutak a magyar egészségügyi rendszerben: A kutatás célja a magyarországi egészségügyi ellátás igénybevételével kapcsolatos akadályokban mutatkozó társadalmi különbségek számbavétele. Korábbi kutatási eredményekre alapozva három betegséget választottunk ki, amelyek kezelése során különböző típusú nehézségek merülhetnek fel. Ez a három betegség az ischeamiás szívbetegség, a cukorbetegség és az érszűkület. E három betegség menedzselése során felmerülő nehézségek együtt talán jó képet nyújtanak majd azokról, amelyekkel a betegek az egészségügyi ellátás igénybevétele során Magyarországon általában szembesülnek.
Visszatérő migráció – szelekció, okok és hatások: A visszatérő migráció Magyarországon az utóbbi években – az elvándorlás növekedését követően – kezdett jelentősebb méreteket ölteni. A külföldi tartózkodás után visszatérők növekvő száma mind a fogadó országok tükörstatisztikái, mind a hazai adminisztratív adatforrás alapján megfigyelhető, noha ezek csak a folyamat egy-egy szeletét ragadják meg. Ennek ellenére a jelenség vizsgálata mindeddig kevés figyelmet kapott.
Életünk fordulópontjai: Az Életünk fordulópontjai társadalmi-demográfiai panel adatfelvétel a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (KSH-NKI) egyik legjelentősebb kutatási programja, és egyben Magyarországon jelenleg a legnagyobb olyan kérdőíves vizsgálat, amely adatokat gyűjt a hazai társadalmi és népesedési helyzetről, annak átalakulásáról, és az átalakulás okairól. A program 2001-ben indult: ekkor kerestük fel először azt a 16 363 válaszadót, akikkel a későbbiekben is, mindmáig öt alkalommal készítettünk interjút. Az ő létszámuk közben kiegészült új válaszadókkal is, akik az első adatfelvételi hullám után kapcsolódtak be a programba.mindennapokban.
Nemzedékek és nemek program (GGP): Nemzetközi kutatási együttműködés, amelynek célja, hogy olyan közös információs rendszert hozzon létre, olyan elemzéseket végezzen, amely segítségével leírhatóak, elemezhetőek és megérthetőek lesznek az Európában végbemenő radikális demográfiai változások, a népesedés öregedése, a csökkenő gyermekvállalási kedv, a partnerkapcsolatok átalakulása, a generációs kapcsolatok átalakulása.
Népesség-előreszámítások: A népesség-előreszámítás egy népesség létszámának jövőbeni időpontokra történő előrebecslése. A népesség-előreszámítások készítését a demográfia olyan alkalmazási területe, melyben sűrítve jelennek meg mindazon ismeretek, elemzési elvek és módszerek, melyek a demográfia tudománya és a népesedésstatisztika fejlődése során felhalmozódtak. A Népességtudományi Kutatóintézet a hazai népesség-előreszámítások legfontosabb tudományos műhelye.
A nemzetközi migrációs folyamatok alakulása Magyarországon: A kutatás célja a Magyarországot érintő nemzetközi migrációs folyamatok, a be- és a kivándorlási trendek, mutatók alakulásának áttekintése, valamint e mozgások főbb jellegzetességeinek és hátterének megvilágítása.
Családpolitika Magyarországon és Európában: Az NKI-ban folyó családpolitikával kapcsolatos kutatások célja a különböző, nyugat- és kelet-európai családpolitikák elemzése és összehasonlítása. Vizsgáljuk továbbá ezek hatását az egyes országok termékenységére, hiszen paradox módon a magyar bőkezű ellátás ellenére hazánk termékenységi mutatói az egyik legalacsonyabbak a világon.
Bevándorlók munkaerő-piaci integrációja Magyarországon: A kutatás elsősorban a származási ország szerepét vizsgálta a Magyarországon élő bevándorlók munkaerő-piaci integrációjában. A 2011-es népszámlálási adatok alapján részletesen elemeztük a bevándorlók munkaerő-piaci integrációjának főbb indikátorait (foglalkoztatottság, munkanélküliség, túlképzettség, önfoglalkoztatás) a bevándorlók egyes társadalmi-demográfiai és származási csoportjaiban, majd többváltozós elemzéssel megvizsgáltuk a foglalkoztatottság és a túlképzettség esélyét befolyásoló tényezőket, különös tekintettel a származási országra.
Termékenységi átmenet a 19–20. századi Magyarországon mikroperspektívából: A kutatás célja longitudinális mikroadatbázis építése anyakönyvi és népszámlálási adatokkal (19–20. század) és a termékenységi átmenet lefolyásának, hátterének elemzése.