Bevándorlók munkaerő-piaci integrációja Magyarországon
A kutatás elsősorban a származási ország szerepét vizsgálta a Magyarországon élő bevándorlók munkaerő-piaci integrációjában. A 2011-es népszámlálási adatok alapján részletesen elemeztük a bevándorlók munkaerő-piaci integrációjának főbb indikátorait (foglalkoztatottság, munkanélküliség, túlképzettség, önfoglalkoztatás) a bevándorlók egyes társadalmi-demográfiai és származási csoportjaiban, majd többváltozós elemzéssel megvizsgáltuk a foglalkoztatottság és a túlképzettség esélyét befolyásoló tényezőket, különös tekintettel a származási országra.
Az eredmények azt mutatják, hogy a Magyarországon élő bevándorlók magasabb foglalkoztatottsága elsősorban összetételüknek (főként magasabb iskolai végzettségüknek) és területi elhelyezkedésüknek köszönhető. Származási ország és érkezési idő szerint azonban jelentős eltérések vannak, valamint nemek közötti esélykülönbségek is kimutathatók. Ugyanakkor a túlképzettség esélye az említett tényezők kontrollálása mellett is magasabb a bevándorlók körében; a magyar állampolgárság megszerzése, a magyar nemzetiség és anyanyelv, illetve a magyar nyelv elsajátítása viszont mindkét nem esetében csökkenti a túlképzettség esélyét.
Kutató
Kapcsolódó intézeti publikáció
Gödri Irén (2017): Az integráció mutatói és esélykülönbségei a Magyarországon élő bevándorlók körében. Demográfia, 60. (1), 5–55.