gyermekvállalási tervek
Fontos információt hordoznak a párok, kérdezettek saját gyermekvállalási terveire vonatkozó adatok, amelyeket kérdőíves kérdezéssel lehet mérni. A kérdés formája, a válaszlehetőségek listája nagyban befolyásolja a válaszokat, és a nemzetközi gyakorlatban nincs bevett egységes kérdezési mód. A válaszok szempontjából az is fontos, hogy milyen időintervallumról van szó, vagyis hogy a tervek milyen időszakra vonatkoznak. A panel vagy követéses kérdőíves vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a tervek megvalósulását is mérjük, hiszen két időpontban ugyanazokat az embereket kérdezzük meg mind gyermekvállalási terveikről, mind a gyakorlatukról.
A gyermekvállalási tervekre vonatkozó kérdéseknek van néhány speciális, külön nevesített fajtája. Saját családba tervezett gyerekszám alatt a már életben lévő és a még kívánt gyermekek együttes számát értjük, míg a kívánt gyerekszám csak a még tervezett gyermekek számára vonatkozik.
A gyermekvállalási tervekre és változásaikra vonatkozó adatok fontos támpontjai a családpolitikának, mivel e politika egyik alapvető célja, hogy legalább a kívánt gyermekek megszülessenek. A tervek módosulásának iránya és mértéke ugyancsak fontos támpontot jelent a családpolitika számára. Mérni lehet velük az egyes intézkedések hatását vagy hatástalanságát, a változások okainak feltárása pedig megalapozhatja a jövőbeni intézkedések céljait, tartalmát és eszközeit.
A két éven belül gyermeket tervezők közül terveit megvalósítók aránya néhány európai országban a 2000-es évek végén
Forrás: Kapitány B. – Spéder Zs. (2012): Gyermekvállalás. In Őri P. – Spéder Zs. (szerk.): Demográfiai portré 2012. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH NKI, Budapest: 31–44.
Az ábra arról tanúskodik, hogy a tervek megvalósítása országonként igencsak változó arányban történt meg a 2000-es évek végén, és a magyarországi arány inkább alacsonynak tekinthető.
Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.
Adatok letöltése Excel-dokumentumként.