teljes válási arányszám
Sokszor felmerül a kérdés, vajon milyen eséllyel végződnek válással a házasságok. A demográfusok leggyakrabban a teljes válási arányszámnak nevezett mutatóval szoktak a kérdésre válaszolni. Ez a mutató arra világít rá, hogy egy adott évben kötött házasságokból mekkora hányad végződne válással abban a hipotetikus esetben, ha az adott naptári év fennálló házasságaira számított házasságtartam-specifikus válási arányszámok változatlanul fennmaradnának.
A teljes válási arányszám számítása tehát arra a feltételezésre épül, hogy egy adott évben házasságra lépők házasságuk minden egyes évében akkora válási kockázatot élnek majd meg, mint az adott évben éppen elvált házaspárok. Ha belegondolunk, ez nyilván nem teljesen igaz.
A válási arányszámok kiszámításakor gyakorlati problémát jelent, hogy elvileg tudnunk kellene, pontosan hány házasság áll még fenn az x évvel korábban kötött házasságokból, azaz hogy mekkora érték szerepeljen a nevezőben. Azonban ezeket az információkat (az özvegyülések és a vándorlás miatt) nem tudjuk, így a nevezőben az x évvel ezelőtt megkötött összes házassággal szokás számolni. Emiatt viszont az arányszám értéke alulbecsül, mivel a nevezőben a ténylegesnél magasabb számú házasságkötés szerepel.
Számítási példa:
Teljes válási arányszám (Magyarország 2012)
A teljes válási arányszám az utóbbi években meglehetősen nagy stabilitást mutat Magyarországon: értéke 2006 és 2012 között 44 és 46 százalék között ingadozott.
Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.