nemzetközi ingázás
Nemzetközi ingázónak tekinthetjük azokat a személyeket, akiknek állandó lakóhelye és munkahelye (esetleg oktatási helye) más országhoz tartozó településen van, és az országhatárt naponta vagy ennél ritkábban átlépve utaznak a két település között. Az utóbbi esetben huzamos külföldi tartózkodással járó ingázásról beszélünk, az ingázó személy a lakóhelyétől eltérő településen lakik bérelt lakásban vagy házban, egyedül vagy többedmagával, és csak időközönként jár haza (akár hetente vagy ennél ritkábban). A magyar statisztika viszonylag kevés információval rendelkezik az ingázásról, így a nemzetközi ingázásról is. Fontos adatforrásnak számít a népszámlálás, melynek során a dolgozó személyeknél a lakóhely és a munkahely településének azonosságát vagy eltérését is felmérik. A népszámlálás azt a személyt tekinti ingázónak, akinek a lakóhelye Magyarországon, munkahelye pedig az országhatáron túl helyezkedik el, a tanulási célú ingázókat nem veszik figyelembe.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a magyar foglalkoztatottak 0,7 százaléka ingázott naponta külföldre, de az ingázók területi eloszlása egyenetlen volt. A nemzetközi ingázók 83 százaléka Ausztriában dolgozik, néhány – elsősorban az osztrák határ közelében fekvő – településen az ott élő foglalkoztatottak több mint 10 százaléka ingázik külföldre. Ezzel ellentétben elenyésző a déli vagy ukrán határon át ingázók száma, és kismértékű a Románia és Szlovákia felé irányuló ingázás is.
Forrás: dr. Kiss J. P. – dr. Szalkai G. (2014): A foglalkoztatás területi koncentrációjának változásai Magyarországon a népszámlálás ingázási adatai alapján, 1990–2011. Területi Statisztika, 54(5): 415–447.
Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.