belső vándorlási arányszámok, egyenleg
Magyarországon a bejelentkezések és kijelentkezések alapján rendszeresen gyűjtött adatokból lehet kiszámolni az odavándorlási és elvándorlási arányszámokat: az odavándorlók, illetve elvándorlók számát a település teljes népességéhez viszonyítjuk, és ezrelékben adjuk meg.
Az odavándorlási és elvándorlási arányszám különbsége a belső vándorlási egyenleg, amely azt mutatja meg, hogy egy adott település népessége valamely évben hány ezrelékkel nőtt vagy csökkent a belső vándorlás következtében.
Ha a különböző „típusú” vándorlásokban (állandó vándorlás, ideiglenes vándorlás, ideiglenes visszavándorlás, illetve összes belföldi vándorlás) résztvevők számát elosztjuk a népesség számával, és kivetítjük őket ezer lakosra, megkapjuk a nettó belső vándorlási arányszámot.
A KSH Demográfiai Évkönyvében hasonló módon jelennek meg az adatok, mint ahogy ezt az alábbi táblázatban bemutatjuk. Ezekből az adatokból az összes vándorlási arányszám, illetve vándorlási különbözet kiszámolható (lásd például Győr-Moson-Sopron megye belföldi vándorlási mérlegének ezer lakosra jutó aránya).
Számítási példa:
Főbb belső vándorlási mutatók
2013-ban Győr-Moson-Sopron megye vándorlási különbözete (vándorlási egyenlege) összesen 3029 fő volt, azaz 6,8 ezrelék. Pozitív vándorlási egyenlege volt még Vas megyének, illetve Budapestnek és Pest megyének.
Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.