A kutatásról
Az Életünk fordulópontjai társadalmi-demográfiai panel adatfelvétel a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (KSH-NKI) egyik legjelentősebb kutatási programja, és egyben Magyarországon jelenleg a legnagyobb olyan kérdőíves vizsgálat, amely adatokat gyűjt a hazai társadalmi és népesedési helyzetről, annak átalakulásáról és az átalakulás okairól. A kutatás egy nemzetközi vizsgálatsorozat, a Generations and Gender Programme (GGP) keretében folyik, melynek célja, hogy a hasonló kérdőívvel gyűjtött adatok segítségével az egyes országokban élők életkörülményei, életpályái együtt elemezhetőek és összehasonlíthatóak legyenek. Az adatelemzés eredményeit mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos élet széles körben hasznosítja.
Néhány alapvető kérdés, melyre a kutatási program válaszolni kíván:
- Milyen körülmények között és mely életszakaszban kerül sor a „szülői ház” elhagyására?
- Kik azok, akik házasságot kötnek, és kik azok, akik inkább tartósan élettársi kapcsolatban élnek együtt?
- Az együttélés és a házasság mennyiben jelentenek alternatív életformát, illetve mennyiben tekinthetők egymást követő stációknak?
- Mely tényezők segítik, illetve gátolják a gyermekvállalást?
- Hogyan készülnek fel a középkorúak a nyugdíjas évekre?
- A családon belül támogatják-e egymást a fiatalok és az idősek?
- Milyen az egyének szubjektív egészségi állapota?
- Mennyire elégedett a lakosság az életkörülményeivel?
A kérdőív tehát a családi események, az egészségi állapot, a munkába lépés, munkavállalás, a nyugdíjba vonulás, a megélhetési viszonyok iránt érdeklődik, de az embereket közérzetükről, aggodalmaikról is kérdezi.
A vizsgálat keretében először 2001/2002 fordulóján több mint 16 000 felnőtt magyar állampolgárt kerestünk fel kérdőívünkkel. Kiválasztásuk véletlenszerűen történt, biztosítva azt, hogy arányosan képviseljék az ország 18–75 év közötti népességét: a megyéket, városokat és falvakat, a családalapítás előtt állókat, a gyermekes családokat, az egyedülállókat csakúgy, mint a középkorúakat és az időseket. Az ún. „követéses vizsgálat” további lépéseként válaszadóinkat később még négy alkalommal, 2004-ben, 2008-ban, 2012-ben majd 2016-ban újra felkerestük. Így folyamatosan tudtuk figyelni, hogy az élet jelentős fordulópontjai, a családalapítás, a gyermekvállalás, a család felbomlása, a munkavállalás, a nyugdíjba lépés és számos más esemény milyen változásokat jelentett a mindennapokban. Mivel 2012-ben a kutatásba újonnan bekapcsolódó fiatal válaszadóink is voltak, 2016-ban őket is felkerestük.
2012 végén a kutatásba újonnan bekapcsolódó válaszadóink is voltak. Őket is felkeressük 2016 végén, hogy vizsgálatunkkal minél inkább a valósághoz hűen elemezni tudjuk a teljes lakosság életkörülményeit, életpályáit.
Az adatfelvételünk követéses jellegéből adódóan adatbázisunk nemcsak öt keresztmetszeti jellegű pillanatfelvételt jelent a magyar társadalomról, hanem követéses jellege miatt arra is alkalmas, hogy az életút egyes fontosabb eseményeinek (például gyermekvállalás, házasság, nyugdíjba vonulás) következményeit is feltérképezze.
A kutatás hazai vezetői: Spéder Zsolt, Kapitány Balázs, Monostori Judit
A kutatás eredményeiről bővebben itt olvashat.