Népesség-előreszámítások

Magyarországon az 1950-es évek végétől készülnek népesség-előreszámítások, A Népességtudományi Kutatóintézet a hazai népesség-előreszámítások legfontosabb tudományos műhelye, 1963-as megalakulása óta a Népességtudományi Kutatóintézet feladatkörébe tartozik ezek elkészítése. Az Intézet által használt módszer alapja az ENSZ által is alkalmazott kohorsz-komponens vagy más néven alkotóelem-módszer. A módszer alkalmazása során egyidejűleg veszi figyelembe a népességváltozás egyes összetevőit -– születések, halálozások, nemzetközi vándorlás – és a népesség életkorának változását. A népességnek a népesség-előreszámítás készítésének időpontjában fennálló szerkezetéből indul ki, vagyis a férfiak és nők létszámából és életkorából. A kiinduló népesség létszámát az élveszületések növelik, a halálozások csökkentik; ugyanígy a bevándorlók növelik a népességszámot, az elvándorlók csökkentik. Ezeknek a folyamatoknak az eredményeként változik évről évre a népesség, miközben az életkor változását is figyelembe kell venni.

A számítások elvégzéséhez szükség van a születések, halálozások és vándorlások jövőbeli alakulására vonatozó feltételezésekre: ezek alkotják a kezdeti hipotézisek rendszerét. A hipotézisek kialakításához segítséget nyújthat a múltbeli tendenciák elemzése, a szakértői vélemények figyelembevétele, vagy más országokkal való összehasonlítás, amelyek hasonló fejlődési utat jártak be. Az előreszámítás összetevőire vonatkozóan háromféle feltevést szokás megfogalmazni: a közepes hipotézis a legvalószínűbbnek tartott jövőbeli változást mutatja, míg az alacsony és a magas változatok a változásnak az előreszámítás készítésének időpontjában elképzelhető határait jelölik ki.

A népesség-előreszámítás területén folyó kutatások két fő témára fókuszálnak: a népesség életkori és területi szerkezetére rövid- és hosszú távon, valamint a népesség-előreszámítás módszertani kérdéseire. A hosszú távú országos népesség-előreszámítások – amelyek a népességszámra, nem és életkor szerinti összetételére vonatkoznak – minden népszámlálást követően készülnek, majd pedig ezt követően kétévente frissülnek a legújabb népmozgalmi (születési, halálozási és vándorlási) adatok figyelembevételével. Két népszámlálás között nem csak országos szinten készülnek előreszámítások, hanem területi (megyei) szinten is. Az előreszámítások módszertanát folyamatosan fejlesztjük, jelenleg a valószínűségi népesség-előreszámítás kidolgozása zajlik.

A legutóbbi, 2018-as előreszámítás eredményei szerint az alapváltozatban 2070-ben várhatóan 7 millió 750 ezer fő lesz Magyarország népessége; a magas változat 9 millió 70 ezres népességszámot jelez, az alacsony változatban 6 millió fő szerepel. 

Kutatók
Obádovics Csilla, Tóth G. Csaba

Kapcsolódó intézeti publikációk

Obádovics Csilla (2019). The structure and future of Hungary’s population. In Monostori, Judit – Őri, Péter – Spéder, Zsolt (eds.): Demographic Portrait of Hungary, 2018. Report on the conditions of the Hungarian population. Hungarian Demographic Research Institute, Budapest, 273–296.

Obádovics, Csilla (2018). A népesség szerkezete és jövője. In Monostori Judit – Őri Péter – Spéder Zsolt (szerk.) (2018) Demográfiai Portré 2018. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 271-294.

Földházi Erzsébet (2015): A népesség szerkezete és jövője. In: Monostori Judit – Őri Péter – Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2015. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest: 213-226.

Bleha, Branislav – Sprocha, Branislav – Vanjo, Bpris. – Földházi, Erzsébet (2014): Population projections for Hungary and Slovakia at national, regional and local levels. INFOSTAT Bratislava – Hungarian Demographic Research Institute.

Földházi Erzsébet (2014): Hungarian population projections 2013. Research Highlights no.15, Hungarian Demographic Research Institute, Budapest.

Földházi Erzsébet (2013): Magyarország népességének várható alakulása 2060-ig. Korfa 2013/4, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.

Földházi Erzsébet (2012): A népesség szerkezete és jövője. In: Őri Péter - Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2012. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest: 155-168.

Hablicsek László (2005): A Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzete és előreszámítása, 1991-2021. KSH NKI Kutatási jelentések 78. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.